Álmoskönyv, álomfejtés, álomszótár Az alvás természete
Eugene Aserinsky, a Chicago Egyetem munkatársa egy alvó újszülötteket tanulmányozó vizsgálat során megfigyelte, hogy az újszülőttek szeme odavissza mozgott lezárt szemhéjuk alatt egy bizonyos ideig. További kisérleteket végeztek el,melyekben alvó felnőtteket ébresztettek fel gyors szemmozgásuk közepette.Ezeknek az embereknek nyolcvan százaléka azt nyilatkozta, hogy felébresztésüket megelőzően éppen javában álmodtak. Az álmot látók szeme tehát úgy mozog, mintha valamiféle esemény megfigyelői lennének, de hát ez logikus ,hiszen az álmodó vizuálisan átéli az álmát. Olyan, mintha gondolataink,érzéseink,érzeteink szellemi szinten lévő képsorokban testesülnének meg. A vak emberek számára (főleg akik születésüktől fogva világtalanok) , az álmodásnak nyilván valami másnak kell lennie. Képek helyett álmaik inkább érzetekből származó élményekből tevődnek össze, a hallás, érintés és a szaglás érzeteiből. Azoknak a vak embereknek, akik nem eredendően világtalanok, előbb-utóbb megszünik az álmaik képszerűsége, és álmaik más érzékek által nyújtott tapasztalatokból tevődnek össze.
Eleinte csak azt gondolták, hogy az álmok csak REM-fázisban jelentkeznek, de a tudósok később felfedezték, hogy az alvás más fázisaiban is előfordulnak. Azok az álmok, melyek más alvási fázisokban tünnek fel,kevésbé képszerűek és élénkek, mint a REM időszakában jelentkezőek. Általában éppen aktuális problémákkal foglalkoznak, gyakran keverednek közéjük logikai gondolatmenetek,és egyáltalán nem tűnnek álomnak; sok ember úgy éli meg, mint egy éber időszakot, melyben mintha "csak átgondolna" valamit. Álmok alakulhatnak ki abban az ideiglenes állapotban is, amelyet az ébrenlét és alvás közt élünk meg. Ezek az álmok általában különös érzékeléseket, szürreális párbeszédeket és hallucinációkat foglalnak magukba. Jellegükben hasonlatosak a REM időszakában jelentkező álmokhoz,csak rövidebbek, és nem kiséri őket gyors szemmozgás. Minden álomnak megvannak a maga jellemzői, de a REM időszakában jelentkezők a legélénkebbek és a legkifejezőbbek.
Ahogyan néhányan már megtapasztalhatták, nem töltjük az egész éjszakát mély alvásba merülve. A kutatók az alvásnak négy különböző stádiumát határozták meg,melyek viszonylag sokszor váltogatják egymást az éjszaka folyamán. Az alvás első stádiuma az "ereszkedő" vagy egyes szint, mely érzékek tompulásával kezdődik, majd egyre mélyebbre süllyed (ezt agyhullámváltozások kisérik) a kettes szintre,onnan a hármasra, majd a négyesre, ahol az agy elektromos ritmusa és az agyhullámok lelassulnak. Ezen a ponton az ember testének izmai teljes nyugalomban vannak, ilyenkor nem mozgunk. Mikor elértük a négyes szintet visszatérünk a hármashoz, onnan a ketteshez és a "létrehozó"egyeshez, ahol az álmok java része megjelenik. Ez az utazás alvási szintek között körülbelül kilencven percet vesz igénybe, és minden kilencven percben újra megtörténik, egy éjszaka során négy-hét alkalommal. minden egyes álomperiódus kicsit hosszabb, mint az azt megelőző volt. Míg a legelső időszak öt-tíz percig tarthat ,addig az utolsó akár negyven percig is elhúzódhat. A rémálmok, melyek úgy érezzük örökké tartanak,általában húsz perc alatt elmúlnak. A legjelentősebb álmok nagy valószínűséggel a legutolsó órára esnek. Ez az időzítés abból a szempontból kegyes,hogy ébredés után ezeket a legkönnyebb felidézni.
Kor és nem
Érdekes és vitatott információ került napvilágra arról,hogy az álmok alakulásában vajon milyen szerepe van a kornak és a nemnek. Az újszülöttek alvással töltött idejüknek ötven százalékában vannak a REM-fázisban; a koraszülöttek esetében ez a mennyiség akár a hetvenöt százalékot is elérheti. Míg egy ötéves gyermek a REM-fázis az alvás huszonöt-harminc százalékát alkotja,addig ez a mutató egy serdülőnél már húszszázalékra csökken. Az álmodással töltött idő hatéves kor körül alakul a legalacsonyabban,amikor tizenöt százalékra esik le. Az egész kicsi gyermekek nyilvánvalóan nem tudnak beszámolni álmaikról,de azt tudjuk,hogy a gyermekek álmai jelentősen eltérnek a felnőttekétől. A legtöbb kisgyermek álmában állatok szerepelnek,azon belül is főleg oroszlánok, tigrisek, pókok,farkasok,gorillák és aligátorok. Ahogy a gyermek növekszik, az állatok száma fokozatosan csökken az álomban, s mire elérik a felnőttkort , az állatokról szóló álmok mutatója nyolc százalék alá csökken. A gyerekek gyakran látják önmagukat mások áldozataként álmaikban, a leggyakoribb érzésük a félelem és a rossz előérzet. Érthető okokból kifolyólag ők tulságosan is kifejezik az ébren töltött órák feszültségét álmaikban. Talán ezért van az, hogy néhány gyermek szinte traumaként éli meg a lefekvés idejét.
A nemek számlájára írható álmodással kapcsolatos külömbségek még gyermekkorban kialakulnak. A fiúk több eszközt és más tárgyakat szerepeltetnek álmaikban,míg a lányok hosszabb álmokat látnak, melyekben több ember fordul elő.Felnőttkorban a férfiak inkább szexuális jellegű, fizikai tevékenységet, agressziót álmodnak meg, a nők pedig érzéseiket és párbeszédeket élnek meg, és sokkal gyakrabban válnak mások agressziójának áldozatává álmaikban. Bár ezek az általánosítások elvileg nagyon izgalmasak, sok álom ellent monthat e feltételezéseknek. Én személy szerint többre értékelem az egyes álmok külön-külön történő vizsgálatát korra és nemre való tekintet nélkül.