Álmoskönyv, álomfejtés, álomszótár Népi hiedelmek, szokások., babonák 

• Ne vakard a kis gyerök talpát, mert nem tanúl mög járni. (Helytelen és bajok okozója a talp vakarása, csiklandozása.)
• Fürösztéskor a kicsit (kis gyereket) nem jó egyedül hagyni az asztalon, mert elkapják a boszorkányok. (Ha gondatlanságból ott hagyják, leficzkándozhatik a mozgékony kicsiny, s a gondosságot hiába hangoztatná, „a boszorkány" azonban megteszi a kívánt eredményt.)
• Ha ásítasz, keresztet vess a szádra, nehogy a gonosz bemönjön! (Az illetlen szájtátást palástoltatja.)
• A házat magára ne hagyd, mert a „kisértet" betelepszik.
• Ha az ajtó kinyílik utánad, möghalsz. (Rendesen be tedd az ajtót.)
• A ki nagyon becsapja az ajtót, az előtt a menyország ajtaját is becsapják. (Illetlenség az ajtó csapkodása.)
• A kést evéskor élével felfordítva ne hagyd, ne tedd az asztalra, mert véreset ád a tehén. (Elővigyázat, nehogy megvágd magad.)
• Ha. nyitva van a halott szeme, valakit vár maga után.
• A ki benéz a halottas ház ablakán: hályog támad a szemén. (Illetlenség a bebámészkodás.)
• Ha a leány fütyül: sír a szűz Mária. (Illetlennek tartja a nép, ha a nő fütyül.)
• Az utczán éve ne járj, mert felöszöd az utad. (Nem illik enni az utczán.)
• Este nem jó kiadni a házból semmit. (Biztonság ez.)
• A ki evés közben elejti a kanalát: meghal azon évben. (Rendesen, óvatosan egyél.)
• Ebéd alatt ne danolj, mert bolond lösz a mátkád.
• Ki kenyérrel dobálódzik, möghal azon évben.
• A ki lábával tiporja a kenyeret, vagy rálép: éhséget fog szenvedni. '
• Vasárnap nem jó faragni, mert az ember az Isten ujjába vág.
• A ki nagycsütörtökön kenyeret süt: háza tájékán nem lösz eső.
• A ki áldozó-csütörtökön, vagy egyáltalán ünnepnapokon varr: keléseket kap.
• Nagypéntökön nem jó tüzet gyújtani (főzni); mert a ház leég.
• A ki kezét az asztalterítő abroszba törli.: annak teste pattanásokkal lesz tele.
• Valakire újjal mutatni nem jó, mert angyalt szúr keresztfűl.
• A pók, ha rád ereszködik: szöröncsés löszöl.
• A fecske fészkét le ne verd: mert möghal valaki a háznál.
• A gólya fészkét el ne pusztítsd: mert leég a házad.
• A ki fésületlenül megy ki, megtipázzák a boszorkányok.
• A ki egymásra tett lábával kalimpál: az az ördögöknek harangoz.
• Az üres bőcsőt nem jó ringatni.
• A konyha-küszöbön nem jó fát vágni, mert ha viselős asszony lép rajta körösztül. akkor csorba vagy pisze lösz a gyeröke.
• Fűszállal nem jó a fogat piszkálni, mert a fűszálon beléd bújik az ördög. — Stb., stb., stb.

BABONÁK:

• Ha a kis gyerök az első fürösztéskor a kézit nyitva tartja, akkor jószívű, ha becsukva tartja, zsugori lösz.
• A kis lánynak a bőcsőjibe babát vagy orsót köll tönni, hogy házias, — a kis fiújába szerszámot, hogy munkás lögyön.
• A kis gyerök talpát kúdusbottal köll mögverni, akkö' hamar é'jár.
• Ne ringasd a kis gyerök bőcsőjit mikor üres, mert möghal a kicsiny, ki benne szokott fekünni.
• Piros pántlikát köss a kis gyerök kézire, hogy mög ne verjék szömmé'.
• Ha gyerök-ágyas van a házná, napáldozat után nem jó semmit kiadni a házból, mert a gyerök mög lösz rontva.
• Ha a leánynak, vagy legénynek sarkába hágsz (véletlenül), mögéröd a házasságát.
• A menyasszony czipó'jóbe, mikor esküdni mén, ezüst-pénzt köll tönni, hogy szöröncsés lögyön.
• A menyasszonynak gyűszüből köll inni, hogy ment lögyön a nyavalyától s rontástól.
• Az ifjú párnak nem jó gerenda alatt állni.
• Ha a bútorok ropognak, valaki möghal a háznál.
• Akit a görcs fog, jegykendőt köll a derekára kötni, mindgya möggyógyul.
• Ha a pohár magától elreped, halál lösz a háznál.
• Ha a leány kötője elódzódva leesni készül, mögverik.
• Ráczpappal találkozni szerencsétlenség; hogy ez elháríttassék, utána köll köpni. .
• Késsel nem szabad tejet keverni, mert véreset ad a tehén.
• Akinek kést vagy bicskát ajándékozunk, annak elveszítjük a szeretetét.
• Ha a városrészi toronyórák összevernek (egyszerre verik az órát), tűz lösz.
• Aki rálép a kenyérdarabkára, éhséget szenved. (Szokásos, ha egy darabka kenyeret a földön látnak, vagy leejtenek, nyomban fölvenni s „uram bocsáss"-t mondva megcsókolni és védett helyre tenni azt.)
• Éjjel vagy este nem jó a tükörbe nézni, mert meglátja az ördögöt.
• Nem szabad a kenyeret úgy fektetni, hogy alsó lapja az ég felé forduljon, mert ez szerencsétlenséget hoz a házra.
• Az akasztott ember haja és az akasztáshoz használt kötél darabja szerencsét hoz.
• A fürdő gyerek zsineget köt a bokája fölé, hogy úszás közben mög ne fogja a görcs.
• Aki a konyha tűzhelyére köp, azt kelések lepik el.
• A házba belépő látogatónak le kell ülni, nehogy a házbelieknek főleg a „kicsinek" elvigye az álmát: „Ülj lé nálunk, E' né vidd az álmunk!" így biztatják.
• A hold újuláskor verni kell a zsebet, s szaporodni fog a pénz.
• Rátüszszentettem: igaz.
• Az orvosságot nem szabad megköszönni; mert akkor nem használ.
• Ha a tehén nem hagyja magát fejni, dézsát kell a fejébe borítani, vagy a temetőből hozott korhadt kereszttel megverni.
• A gólyát — sem a fészkét bántani nem szabad, mert meg ég a ház, vagy elveri a vidéköt a jég.
• A fecskét ha bántják néma gyeröke lösz a családnak.
• Ha döglenek az aprójószágok, egyet a döglöttek közül lábánál fogva a fára akasztanak, hogy megszűnjön a dög.
• Újév napján pénzt ne adj ki, mert egész évben csak fizetsz.
• Újév napján korán kell föl kelni, hogy egész évben frissek legyünk.
• Balázs napján a templomban eszközölt — balázsolás — által a torokfájástól megmenekszünk.
• A szent György nap előtt fogott fehér pille szerencsét hoz; a gyíknak pedig a torkát kell a — nevetlen — ujjal megkenni s ezen ujjal a torok fájást sikerrel lehet gyógyítani.
• A szent György nap előtt fogott ürge bőréből készült pénzes zacskóbul nem fogy ki a pénz.
• Szt. György nap előtt a hány nappal zörög az ég, annyi forint lösz abban az évben egy köböl búza.
• Szt. György napkor ha zörög az ég, a földön köll henteregni; így a nyilamlás, derékfájás és nyavalyatörés elkerüli az évben az embert.
• Szt. György nap előtt szedett füvek, gajjak és virágok bírnak csak gyógyító erővel.
• Május elsején, ha bodzával föl nem virágozzák a házat: betelepszik, a boszorkány.
• Szt. Iván tüzét a ki átugorja nem lesz bolhás.
• Szt. Iván tüzét ugráló leány férhez megy — legény még azon évben megházasodik.
• Szt. Iván tüzén az állatokat körösztül köll hajtani, vezetni, akkor nem rühesedik vagy nem tetvesedik meg.
• Szt. Iván tűzre ugráláskor a tűzbe hányt gyümölcsöt kikaparják, mert az jó torok és hasfájás ellen.
• Az ünnepi körmenet alkalmával a mozsárágyiiból kilőtt fadugó szil-lánkja jó fogfájás ellen.
• Az úrnapi oltárokat díszítő virágok, füvek és faágak, minden betegségek ellen készített fürdők hasznos eszközei.
• Pünközsd szombatján hajnal előtt, ki a Tiszába fürdik: minden betegségtől — vagyha szólatlan vízben fürdik — minden kelésektől ment lesz.
• A ki nagy csütörtökön kenyeret süt; háza tájékán soha nem lesz eső.
• A ki áldozó-csütörtökön vagy más ünnepnapokon varr: körömmérög lösz az ujján.
• Nagypénteken nem jó tüzet gyújtani: mert leég a ház.
• Húsvét másodnapján meg kell a leányt locsolni, hogy azon évben se rühes né lögyön, se pattanások vagy kelésök né támadjanak rajta.
• Gyertyaszentölő-boldogasszony napján megszentelt gyertyát köll a haldokló kezébe adni: úgy rajta az ördög diadalt nem bir vonni.
• Szt. József napján az ácsoknak és földmíveseknek nem jó dolgozni.
• Szt. András napján ha böjtöl a leány: megálmondja ki veszi el.
• Szt. András éjjelén fordítsd mög a párnát, megálmodod kihoz mégy férjhöz, ugyanezt Szilveszter éjjelére is tartják.
• Lucza napján mög köll a tyúkokat piszkálni, hogy jótojók legyenek.
• Keddön nem jó mosni, mert véröset tojik az apró jószág.
• Péntökön nem jó semmit kezdeni, mert szerencsétlen lösz az embör:
• Aki péntökön fekszik betegágyba, többé föl sem kel.
• A péntökön sütött kenyér keletlen marad.
• Péntökön éhomra prüsszenteni: nagy veszödelem.
• Szombaton nem jó fonni, mert a rosszak elviszik az orsót.
• Aki az uj házba először világot gyújt: az hal meg ott legelőbb.
• Aki halottak napján földből dolgozik: azon hóttetem (kelés) támad.
• Hold fogytakor nem jó hajat nyíratni, mert nem nyől ki a haj.
• Azon napon, mikor kenyeret süt az asszony: nem jó palántát ültetni.
• A söprűt az ajtó mögött kell tartani, úgy a boszorkányok nem léphetnek be, vagy az ajtó-félfát fokhagymával kell mögkenni.
• A mákot sipkába köll vetni, csak úgy lösz: nagy fejű. —. Ha jégeső esik, ki köll a baltát vetni: akkor eláll.
• Mikor zöng az ég, nem jó a kis széköt fölfordítani; mert leüt az isten-nyila.

BABONÁS JÓSLÁSOK:

• Ha az ételt egészen elfogyasztják, kieszik a tálból: jó idő lesz.
• Ha az asztalon földül a sótartó: veszekedés lesz; — lakodalomnál szerencsétlen házasságot jelent.
• Ha a tűz sisteregve ég a tűzhelyen: szerencsétlenség éri a házat, a családot.
• Aki két nővér közé ül: még azon évben megházasodik.
• Ha kiömlik a bor az asztalon: veszekedés lesz a háznál; aki felé pedig folyik, annál körösztölés lesz.
• Ha csúf, zimankós idő van: valaki fölakasztotta magát.
• Akin pók mászik, vagy ráereszködik: azt szerencse éri.
• Ha a fecske fészkit leverik: véreset ád a tehén; — vagy megég a ház.
• Ha újév napján szerencsétlenség ért: egész évben szerencsétlen lesz.
• Szt. András napján, illetőleg estéjén ólmot öntenek s ez megmutatja a leánynak, ki lesz az ura: ha a vizbe öntött ólom baltát formál, akkor ácsot vagy faragót jelent; ha csónakot mutat: akkor hajóst vagy supert jósol a leány magának és így tovább.
• Ha a kakas a pitar-ajtóban kukoríkol: váratlan vendég lesz a háznál.
• Ha napközben nagyon kukoríkolnak a kakasok: esőt jelent.
• Ha a tyúk kukoríkol: nagy szerencsétlenség éri a házat.
• Ha a kutya a pitar-ajtó elé állva, szűkölve vonyít befelé: haláleset vagy szerencsétlenség éri a házat.
• Ha szarka száll a háztetőre: vendéget jelent; még pedig arról jövőt, amerre a farkával billent.
• Ha az olló vagy más hegyes eszköz leesik a földre s ott a hegyére esve megáll: váratlan vendég jön a házhoz.
• A pénteki vigasságból — vasárnapi szomorúságot jósolnak.
• Ha az újesztendő péntekre esik: terméketlen lesz az esztendő.
• Ha a mögkörösztölt leánygyerököt véletlenül az apja vöszi el a bábaasszony kezibül először: úgy a következő szülött fiú lösz.
• Ha a bőregér a házba beröpül: szerencsétlenség éri a házat.
• Ha a gyertyabele csomós hamvára ég: kalapos vendég lösz. .
• Ha az égő gyertya lecsordul: ez esőt jelent.
• Az elkappantoct, meghamvázott gyertyát ha az asszony lángra tudja fújni: pap fia lösz.
• Ha a macska nyalogatja, tisztogatja magát, azaz mosdik: eső lesz, vagy a kire e mosdás után néz: azt mögverik.
• Egyszerre szóltunk: váratlan vendég jÖn a házhoz.
• Összenőtt gyümölcsöt ne ögyön az asszony: mert kettős gyeröke lösz.
• Ha nagyon brekegnek vagy kunkognak a békák: ez esőt jelent.
• Ha fürdenek a madarak — esetleg a verebek a porban — ebből esőt jósol a nép. Ép ugy, ha nagy legyek lepik az ablakot, vagy ha a hangyák nagy csoportban szorgalmasan gyűjtenek: ezek a népnél biztos jelei az esőnek.
• Ha visszanéz a lenyugvó nap: eső-, ha pedig vörös az ég alja: szél lösz.
• Ha bugyboríkolva esik az eső: akkor napokig tartó esőzés lesz.
• Ha Medárd napján esik: akkor 40 napig mindig esik.
• Ha gyertyaszentelő boldogasszony napján kisüt a nap: úgy a medve megfordulva odújába tovább alszik s a tél hosszú lesz; ellenben ha borús az idő, akkor a medve kint marad: s vége lesz a télnek.
• Ha a tavaszi ég szivárványának piros szine erősebb: sok bor, ha a zöld szin erősebb: sok búza lösz.
• Ha a szamár ordítozik vagy a földön hentereg: ez szelet jelent.
• Ha fütyül a vizikígyó: eső lösz.
• Ha ugrándoznak, játszadoznak a tehenek vagy borjuk: ez időváltozást, szelet jelent.
• Ha őszszel sok „bikanyál" úszik a légben: hosszú és szép lesz az ősz; ép így ha sok csimasz röpköd ősz elején: hosszú lesz az ősz; ha tél elején látható: akkor gyenge lesz a tél.
• A téli ég csillagainak erős ragyogásából: nagy hidegre következtetnek; a nyári nagyon sűrű csillagos égből: közeli esőt várnak; a hold udvara is erre mutat.
• Ha Szegeden alszél (déli szél) fúj; vagy ha a kémény-füstöt levágja a szél: akkor a nép esőt jósol.
• Ha a fül csendül: hirt hallunk; még pedig ha a bal csendül: j ót, ha a jobb: akkor rossz hirt.
• Ha az orra viszket valakinek: azt bosszúság éri; ha a jobb szeme viszket: sírni fog, ha a bal: öröm éri; ha a háta viszket: verést éröz, verést kap; ha az orra ajja viszket: bajuszos vendég jön a házhoz, ha az álla: szakállas vendég lesz a háznál.
• Ég, tüzel az arczom: valahol szólnak, szapulnak.
• Ha a jobb tenyere viszket: pénzt kap; ha a bal: pénzt ád ki.
• Ha a kezén balhát fog: levelet kap.
• Ha asszony hajtja a lovat: szél lösz.

BABONÁS HIEDELMEK:

• A szt. Iván napi tűzugráláskor, szt. Iván seprővel, tavaszi galajjal (galium vernum) kell a tűz felé csapkodni, akkor a seprő hasznos lesz, mert ha ezzel a hernyós fákat, vagy bogárkákkal megtámadott növényeket, pl. káposztát megverik: elpusztulnak a hernyók és rovarok.
• L u c z a-napján disznótorból kimaradt kását abroncs közé szórnak, azon hiszemben lévén, hogy így sokat tojnak a tyúkok.
• Lucza-napján pogácsát sütnek s ki-ki választ egyet, melybe tollacskát szúr: a kinek tollacskái elégnek, az még ugyanazon évben meghal.
• Karácsony éjjelén a bal-lába kapczáját a feje alá teszi a legény és azt hiszi: mögálmodja, ki lesz a felesége?
• Karácsonykor a gazdasszony nem kel föl az asztaltól: hogy a tyúkjai jól üljék a tojást.
• Karácsony-estéjén fokhagymát, diót girizdenkint mézbe mártva szokás a vacsorát megelőzőleg enni; mert így a gonosz rontásai és a legkülönbözőbb betegségek ellen meg lesznek óva.
• Csak az a jó tarhonya, melyet két Boldogasszonynap közötti tojással készítenek.
• A karácsonyi fokhagymát, diógerezdet és szentelt-tömjént . egybe kötve, ki a nyakába hordja — nem félhet a gonosztól, sem a járványos be tegségektől.
• Ha csuklik az ember, akkor emlegetik valahol s ha eltalálja annak a nevét, a ki emlegeti, akkor megszűnik a csuklás. Ilyenkor mondják:

Ezek mintha igézők is volnának, mert azon czélból mondják, hogy ez által megszüntessék a csuklást.

• A ki fedetlen fővel a tavaszi esőre kiáll: annak gyorsan megnő a haja.
• Hogy az Isten-nyila be né csapjon a házba: az asztalt kell fölfordítani.
• A ki a tejet a vajfűre (orobbanche arenaria) ráfeji, annak több vaja lesz a tejből.
• Az ezer jó fűvel kell a tejes edényeket kiforrázni, akkor a tehenet nem lehet megrontani.
• A ki komlót vagy szitát kölcsön kiad a házból, annak nem kel meg a kenyere; ha mégis kiadnak komlót, a szerencsétlenséget úgy hiszik elhárítani, hogy egy szömet visszavesznek rögtön a kölcsön-adottból.
• A kinek virágos a körme — kis fehér pontok vannak rajta — az új ruhát kap.
• Ha bagoly röpköd a ház fölött, vagy a tetőre száll: azt hiszik, valaki meghal a háznál.
• A ki bal-lábbal kel ki az ágyból: azt az nap szerencsétlenség éri.
• Ha a kép leesik a falról: szerencsétlenség éri a házat.
• A bútorok ropogása: halál lesz a családban.
• Ha csillag fut le az égről: akkor valaki meghal.
• Ha nyúl fut előttünk keresztül: balsikerű lesz az utunk.
• Ha átfutó, villanó fényt látnak az égen: akkor azt hiszik, hogy a purgatóriumból egy lőlek szabadult ki.

BABONÁS ÁLMOK:

• Ha halottal álmodik az ember: eső lesz.
• Ha meszel valaki álmában: a családban haláleset lesz.
• Ha pocsétában, sárban jár: beteg lesz.
• Ha álmában a foga esik ki és az fájdalmat okoz: akkor közeli rokon; — ha a fog kiesése fájdalom nélküli, úgy távoli atyafija hal meg.
• Ha valaki álmában koporsóban látja magát, vagy meghal: ez örömet, vagy házasságot jelent; míg ellenben ha álmában menyasszony: akkor az betegség vagy halál előjele.
• Ha templomban misét hallgat álmában: ebből hosszú esőt jósol.
• Ha a leány kakassal álmodik: kérő jön a házhoz.
• Ha tűzzel álmodnak: meglopják-, vagy baj éri a házat.

A nép babonáiban is természetesen nagy szerepet játszanak a számok, igy a szerencsétlen 13. majd a 9, mely főleg a gyógyító kuruzsolás száma, a mennyiben mindenféle fürdőzéshez rendszerint 9 féle termőfának ágát, 9 féle füvet, 9 féle földet kell venni s fürdeni is vagy 9-szer, vagy 9 napig szokás. így hideglelés ellen is 9 paprika-magot 9-szer kell bevenni, sőt vannak imák. melyeket bizonyos kelésekre 9-szer mondanak el.

A nép azt tartja, hogy a kutyamarás után a veszettség vagy kilencz nap, vagy 9 hét, vagy kilencz hónap, vagy 9 év után tör ki. Közmondásában is hallhatjuk: „mögbánta, mint amik kutya 9-et fiadzott." „Ki van nyúlva kilencz kutya hosszára."

A 9-es után szerepel a 7, mely a szegedi nép babonáiban a hetedik gyereknek tulajdonított erőben nyilatkozik meg különösen, kiről azon babonás hitet táplálja, hogy a földbe rejtett kincset megérzi hol van s csak ő veheti föl, hét éves korában. A hét mönnyei-zár imával megtudja halála napját, de ismert itt a hétrétű szoknya, meg a mesék heted-hétországon túl való kezdete mellett a „hetvenhét"-féle hideglelés, meg a 7 ördög és a többi sokféle 7.

A szegedi nép fölfogása szerint a házasság próba-köve is: „a hét tél, meg a hét nyár" s ha „a hét szégyenön" átesett a leány1 s „a három kű sót" elfogyasztotta a házasságban: akkor már csak ásó-kapa választja el a házasokat.

A 7 mellett a „3"-as szám határoz: az ivásban, tánczban és az igazságban; mert háromszor iszik a magyar, 3 a táncz és harmadszorra válik meg az igazság, habár egyébb mesebeli és babonás cselekményeknél is minduntalan találkozunk vele.

A 3-as számon kívül az 1-ső szám is babonás; a kutyának nem jó az első fia, a tehén első fejesét soknak kell enni, ép úgy a gyümölcsfák első terméséből is, valamint a kenyérnek megszegett első darabjából mindig, a család valamennyi tagja kap egy darabkát.

Az első vevőt pedig nem szabad a kereskedőnek vásárlás nélkül tova engedni.

Hogy a számokon kívül a babonás hiedelemben az állatok mily mérvben szerepeltek, azt a fenébb közlöttekből láthattuk és általánosan tudott, hogy a macska, fekete kutya és a ló főalakjai a boszorkányoknak, mert rendesen azok képében jelenik meg, a kecskebak: az ördög képviselője, habár a mesékben szamár-alakban is megtaláljuk az ördögöt.

A békát, vízi-borjút — hiedelem szerint — elnyeli s ez utóbbi szörnyeteggé nyől az ember hasában, a béka pedig brekeg is ott, de édes-tejjel kilehet csalni.

A tüzes-hasú béka veszedelmes állat, ezt ház körül tűrni nem szabad, a „pöjhös-béka" a legveszedelmesebb boszorkányok egyike.

A gyík torkát „nevetlen" újjal kenni, hasznos „a torokgyík" ellen, de a babonás hiedelem szerint a kigyó megjelenése a ház udvarán, a legnagyobb szerencsétlenségek előjele.

A tyúknak, kakasnak, gólyának, bagolynak, fecskének, macskának, kutyának stbbinek a babonákban, hiedelmekben, jóslásokban és álmokban való szereplését láttuk a fennebb elmondottakban; most rövid vonásokban bemutatjuk ezeknek szerepét a népies gyógyászatban, illetőleg kuruzsolásokban és varázsolásokban is; habár ezekben sokkal nagyobb szerepet játszanak a füvek, fák, virágok: szóval a növényország, mint az állatország.