Álmoskönyv, álomfejtés, álomszótár Az alvás természete

   Alvás, gyermek

Eugene Aserinsky, a Chicago Egyetem munkatársa egy alvó újszülötteket tanulmányozó vizsgálat során megfigyelte, hogy az újszülőttek szeme odavissza mozgott lezárt szemhéjuk alatt egy bizonyos ideig. További kisérleteket végeztek el,melyekben alvó felnőtteket ébresztettek fel gyors szemmozgásuk közepette.Ezeknek az embereknek nyolcvan százaléka azt nyilatkozta, hogy felébresztésüket megelőzően éppen javában álmodtak. Az álmot látók szeme tehát úgy mozog, mintha valamiféle esemény megfigyelői lennének, de hát ez logikus ,hiszen az álmodó vizuálisan átéli az álmát. Olyan, mintha gondolataink,érzéseink,érzeteink szellemi szinten lévő képsorokban testesülnének meg. A vak emberek számára (főleg akik születésüktől fogva világtalanok) , az álmodásnak nyilván valami másnak kell lennie. Képek helyett álmaik inkább érzetekből származó  élményekből tevődnek össze, a hallás, érintés és a szaglás érzeteiből. Azoknak a vak embereknek, akik nem eredendően világtalanok, előbb-utóbb megszünik az álmaik képszerűsége, és álmaik más érzékek által nyújtott tapasztalatokból tevődnek össze.

   Eleinte csak azt gondolták, hogy az álmok csak REM-fázisban jelentkeznek, de a tudósok később felfedezték, hogy az alvás más fázisaiban is előfordulnak. Azok az álmok, melyek más alvási fázisokban tünnek fel,kevésbé képszerűek és élénkek, mint a REM időszakában jelentkezőek. Általában éppen aktuális problémákkal foglalkoznak, gyakran keverednek közéjük logikai gondolatmenetek,és egyáltalán nem tűnnek álomnak; sok ember úgy éli meg, mint egy éber időszakot, melyben mintha "csak átgondolna" valamit. Álmok alakulhatnak ki abban az ideiglenes állapotban is, amelyet az ébrenlét és alvás közt élünk meg. Ezek az álmok általában különös érzékeléseket, szürreális párbeszédeket és hallucinációkat foglalnak magukba. Jellegükben hasonlatosak a REM időszakában jelentkező álmokhoz,csak rövidebbek, és nem kiséri őket gyors szemmozgás. Minden álomnak megvannak a maga jellemzői, de a REM időszakában jelentkezők a legélénkebbek és a legkifejezőbbek.

 

   Ahogyan néhányan már megtapasztalhatták, nem töltjük az egész éjszakát mély alvásba merülve. A kutatók az alvásnak négy különböző stádiumát határozták meg,melyek viszonylag sokszor váltogatják egymást az éjszaka folyamán. Az alvás első stádiuma az "ereszkedő" vagy egyes szint, mely érzékek tompulásával kezdődik, majd egyre mélyebbre süllyed (ezt agyhullámváltozások kisérik) a kettes szintre,onnan a hármasra, majd a négyesre, ahol az agy elektromos ritmusa és az agyhullámok lelassulnak. Ezen a ponton az ember testének izmai teljes nyugalomban vannak, ilyenkor nem mozgunk. Mikor elértük a négyes szintet visszatérünk a hármashoz, onnan a ketteshez és a "létrehozó"egyeshez, ahol az álmok java része megjelenik. Ez az utazás alvási szintek között körülbelül kilencven percet vesz igénybe, és minden kilencven percben újra megtörténik, egy éjszaka során négy-hét alkalommal. minden egyes álomperiódus kicsit hosszabb, mint az azt megelőző volt. Míg a legelső időszak öt-tíz percig tarthat ,addig az utolsó akár negyven percig is elhúzódhat. A rémálmok, melyek úgy érezzük örökké tartanak,általában húsz perc alatt elmúlnak. A legjelentősebb álmok nagy valószínűséggel a legutolsó órára esnek. Ez az időzítés  abból a szempontból kegyes,hogy ébredés után ezeket a legkönnyebb felidézni.

 Kor és nem 

 Érdekes és vitatott információ került napvilágra arról,hogy az álmok alakulásában vajon milyen szerepe van a kornak és a nemnek.  Az újszülöttek alvással töltött idejüknek ötven százalékában vannak a REM-fázisban; a koraszülöttek esetében ez a mennyiség akár a hetvenöt százalékot is elérheti. Míg egy ötéves gyermek a REM-fázis az alvás huszonöt-harminc százalékát alkotja,addig ez a mutató egy serdülőnél már húszszázalékra csökken. Az álmodással töltött idő hatéves kor körül alakul a legalacsonyabban,amikor tizenöt százalékra esik le. Az egész kicsi  gyermekek nyilvánvalóan nem tudnak beszámolni álmaikról,de azt tudjuk,hogy a gyermekek álmai jelentősen eltérnek a felnőttekétől. A legtöbb kisgyermek álmában állatok szerepelnek,azon belül is főleg oroszlánok, tigrisek, pókok,farkasok,gorillák és aligátorok. Ahogy a gyermek növekszik, az állatok száma fokozatosan csökken az álomban, s mire elérik a felnőttkort , az állatokról szóló álmok mutatója nyolc százalék alá csökken. A gyerekek gyakran látják önmagukat mások áldozataként álmaikban, a leggyakoribb érzésük a félelem és a rossz előérzet. Érthető okokból kifolyólag ők tulságosan is kifejezik az ébren töltött órák feszültségét álmaikban. Talán ezért van az, hogy  néhány gyermek  szinte traumaként éli meg  a lefekvés idejét.

   A nemek számlájára írható álmodással kapcsolatos külömbségek még gyermekkorban kialakulnak. A fiúk több eszközt és más tárgyakat szerepeltetnek álmaikban,míg a lányok hosszabb álmokat látnak, melyekben több ember fordul elő.Felnőttkorban a férfiak inkább szexuális jellegű, fizikai tevékenységet, agressziót álmodnak meg, a nők pedig érzéseiket és párbeszédeket élnek meg, és sokkal gyakrabban válnak mások agressziójának áldozatává álmaikban. Bár ezek az általánosítások elvileg nagyon izgalmasak, sok álom ellent monthat e feltételezéseknek. Én személy szerint többre értékelem az egyes álmok külön-külön történő vizsgálatát korra és nemre való tekintet nélkül.

Mi zajlik a szervezetünkben, miközben álmodunk?

Mi zajlik a szervezetünkben, miközben álmodunk?

1. Az agyunk rendszerezi és feldolgozza a napi információkat.

Ne higgye azt senki, hogy amikor alszunk, az agyunk is kikapcsol. Az agyunk valójában eléggé elfoglalt, amíg alszunk. A nap folyamán szerzett információkat válogatja és tárolja éjszaka. Ez a folyamat különösen fontos a hosszú távú emlékek létrehozásához, mivel az agyunk megszilárdítja a nap folyamán felvett összes információt, és elraktározza azokat későbbi felhasználásra.

2. A hormonok elárasztják a szervezetünket

Az alvás során számos különböző hormon szabadul fel, amelyeknek mind más-más célja van. A tobozmirigy által kibocsátott melatonin szabályozza az alvási szokásainkat. Szintje éjszaka megemelkedik, amitől álmosnak érezzük magunkat. Alvás közben az agyalapi mirigy növekedési hormont szabadít fel, amely segíti a testünk növekedését és regenerálódását.

 Mi zajlik a szervezetünkben, miközben álmodunk?

3. A szimpatikus idegrendszerünk megnyugszik

Alvás közben a szimpatikus idegrendszerünk - amely a harc vagy menekülési reakciót irányítja - lehetőséget kap arra, hogy ellazuljon. Tanulmányok kimutatták, hogy amikor megvonják tőlünk az alvást, a szimpatikus idegrendszer aktivitása megnő, ami a vérnyomás emelkedését is eredményezheti. A szívkoszorúér-betegségeket tanulmányozó tudósok azt vizsgálják, hogy van-e összefüggés a csökkent alvás időtartama és a szívbetegségek fokozott kockázata között.

4. A kortizolszint csökken

A gyakran stresszhormonnak is nevezett kortizol szintje az alvás első néhány órájában csökken, majd nem sokkal az ébredés után a csúcsra emelkedik. Ez segít abban, hogy ébredéskor élénknek érezzük magunkat és bekapcsolja az étvágyunkat.

 Mi zajlik a szervezetünkben, miközben álmodunk?

5. Az izmok megbénulnak

Alvás közben a nem gyors szemmozgású alvás (NREM) és a gyors szemmozgású alvás (REM) időszakai váltakoznak. A REM alvás során álmodunk a legélénkebben.

Ebben a szakaszban az izmaink átmenetileg megbénulnak, ami azt jelenti, hogy nem tudunk mozogni. Egyes tudósok szerint ez azért lehet, hogy ne kelljen fizikailag is megélnünk az álmainkat.

6. Az anti-diuretikus hormon (ADH) segít abban, hogy ne kelljen pisilnünk.

Gondolkodtunk már azon, hogy miért kell napközben pár óránként a vécére mennünk pisilni, de akár nyolc órát is át tudunk aludni anélkül, hogy a vécére mennénk? Köszönjük az ADH-nak, amely éjszakára kikapcsolja a gyakori vizelési szükségletet.

7. Az immunrendszered gyulladáscsökkentő citokineket szabadít fel.

Miközben alszunk, az immunrendszerünk fehérjéket, úgynevezett citokineket szabadít fel. Ha betegek vagy sérültek vagyunk, ezek a citokinek segítenek a szervezetünknek a gyulladás, a fertőzés és a trauma leküzdésében. Elegendő alvás nélkül az immunrendszerünk nem biztos, hogy a lehető legjobban tudna működni.

A testünk sok fontos munkát végez alvás közben. A jó alvás létfontosságú a fizikai és mentális egészséghez, ezért ha gondjaink vannak az elalvással, magával az elvás minőségével vagy nem érzezzük magunkat kipihentnek ébredés után, napközben pedig fáradtnak érezzük magunkat mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ilyen tünetek jelentkezésénél ki kell vizsgálni, hogy nem áll-e valamilyen egészségügyi probléma vagy alvászavar a háttérben, ami miatt nem alszunk eleget.

Mit jelenthet, ha visszatérő álmaink vannak?

Visszatérő álmaink 

Biztosan mindannyiunk álmaiban megjelennek visszatérő képek, különböző szituációk, amely az életünk folyamán szépen kísérnek bennünket, visszük magunkkal, mint egy „hátizsákot” a kis batyunkat. Mit jelenthetnek, milyen üzenettel bírhatnak ezek, nézzük meg közelebbről:

Egyes kutatások szerint az emberek több mint 70%-ának biztos, hogy van visszatérő álma. Sőt, az is bizonyított egyes berkekben, hogy a nőknél gyakoriabbak a visszatérő álmok. A feltevések szerint többnyire ezen álmaink negatív tartalmúak, lényegesen kevesebb a pozitív tartalommal töltött visszatérő álmunk. Szintén kutatások bizonyították, hogy rendszerint valamilyen pszichés élethelyzetünk kreálja a visszatérő jelzéseket. Valami olyan lehet az életünk alakulása során, amely szorongással tölt el bennünket a valós életünkben, nem tudjuk megoldani az előttünk lévő élethelyzetet, félelemmel tölt el bennünket valaminek a megoldása, közeledte, szorongunk családi, munkahelyi feladataink miatt.

Valamivel, valakivel szemben rossz emlékünk marad meg, és ezek a megtapasztalások aztán szépen visszaköszönnek álmainkban. Jellemző a visszatérő álmainkra, hogy rendszerint olyankor jönnek elő, újból, és újból, amikor az már régen elveszítette aktualitását. Jellemző továbbá, hogy a mindenkori lelkiállapotunkkal van egyenes arányban.

A lelkiállapotunk küld üzenetet számunkra, teszi ezt álmaink tartalmával.   Mert, hogy ezek rendszerint üzenet jellegűek azt teljes mértékben elfogadottnak tekinthetjük.

Néhány álomkép az ismétlődő álmaink értelmezéséről:

  • Ha gyakran megjelenik álmunkban, hogy elkésünk valahonnan az többnyire azt az üzenetet is jelentheti, hogy jelenlegi életünk túlfokozott tempóban robog, túlvállaltuk magunkat, jelez a tudatalattink, hogy jó lesz, ha lassítunk, visszaveszünk a tempónkból.
  • Zuhanással összefüggő visszatérő álmaink jelenthetik azt, hogy ébrenlétünkben nem járunk jó úton, saját félelmeink, melyek lehetnek természetesen valósak, vagy teljesen valótlanok is, mindenképpen az aktuális lelkiállapotunkat tükrözi, amely észleli, hogy valami nincs rendben, kiszolgáltatottnak, védtelennek érezzük magunkat. Nem vagyunk teljes egyensúlyban cselekedeteinkkel valós életünkben. Ha, a zuhanással kapcsolatos álmaink többször, gyakran megjelennek álmunkban, vizsgáljuk át a különböző döntéseinket, melyet elképzelhető, hogy vagy nehezen, vagy esetleg külső nyomásra, esetleg elkapkodva hoztunk meg. Ezen ismétlődő álmaink szembesítenek bennünket azzal, hogy bizonyos mértékben elvesztettük az irányítást életünk felett. El kell határozni magunkat, hogy megfelelő átgondolással új döntést hozzunk, amellyel tudunk azonosulni, így az ismétlődő kellemetlen zuhanó álmaink is elmaradnak.

Miért álmodom folyamatosan ugyanarról a személyről?

Ugyanarról a személyről álmodni

 

Amikor nap mint nap állandóan ugyanarról a személyről álmodunk, eleinte zavaró lehet. Kezdetben arra gondolunk, hogy nem jelent semmit, de ha minden este újra és újra megtörténik, elgondolkodhatunk azon, hogy vajon mit jelent ez. Bizonyos esetekben valóban nem jelent semmit. Tudományos megközelítés alapján az álmok csupán elektromos agyi impulzusok, amelyek véletlenszerűen fordulnak elő. Különböző képeket és gondolatokat hoznak a felszínre az emlékeinkből, hogy felépítsenek egy álomtörténetet, mit azonban akkor tudunk értelmezni, amikor felébredünk. 

Hogyan kommunikálnak a színek az álmainkban?

 

Színek az álmainkbanAz ébrenlétben a színeknek sokféle szimbolikus jelentése van, a gyásztól a szerelemig és sorolhatnánk tovább. Vajon álmaink életére is igazak, a színek csodálatos kommunikáció közvetítő képessége?