1188. Franklin-Társulat nyomdája. — Felelő* : Kovács József.t o 3 )

ELŐSZÓ.

A legtöbb ember mosolyogva állítja, hogy az álom álom és semmi egyéb s megfeledkezik arról, hogy az

álom a test befolyásétól megszabadult lélek és agy működésének a folytatása és hogy az embernek ébrenlétekor is vannak oly sejtelmei, a melyekre ha figyelt volna, a későbbi bajt, kellemetlenséget kikerülhette volna. Nem állítjuk mi azt, s balgaság volna elhinni, hogy minden álomnak komoly jelentősége van s hogy minden álom beteljesül. Vannak azonban tagadhatatlanul oly álmok, a melyek nem mondhatók pusztán a véletlenség s a felizgatott képzelődés szüleményeinek, a melyek tehát megérdemlik, hogy komolyan foglalkozzunk velők. Az ilyen álmok jelentőségét eltagadni nem lehet, az ilyen álmok mellett nemcsak a szentírás, hanem a történet eseményei is tanúskodnak. — Jelen álmoskönyvünk forrását a régi tökéletlen s több esetben értelmetlen, értéktelen álmoskönyvek mellőzésével, a saját tapasztalataikon kívül, az  egyptomi hagyományok leghivatottabb tanulmányozója, az ó-görög író: Artemigor, továbbá a régi római író feljegyzései, a feltárt piramisok tekercsei, a sivatagok égető porából napfényre került ék-írások s az egykor eltemetett,

de a föld gyomrából kiásott városok emlékei képezik. Ezek megbecsülhetetlen anyaga lehetővé tették, hogy az

általános kívánalmaknak eleget tehetünk s a nagy közönségnek olyan álmoskönyvet nyújthatunk, a mely nemcsak terjedelemre nézve múlja felül az eddigi megjelent

álmoskönyveket, hanem értelmes, szabatos és lelkiismeretes is. Azon meggyőződéssel bocsátjuk tehát «Nagy képes álmoskönyvünket)) világgá, hogy a közönség méltányolni fogja törekvésünket s kedvező ítéletben és fogadtatásban részesíti. Legyen ez álmoskönyv mindenkinek vigasztaló és óva intő barátja.

A kiadó.

A

Á-b-c-t látni vagy tanulni: élemedettnek gyönyörűség; —

gyermekeknek: keserűség, unalom.

A ha posztót hordani, gazdagnak: uralom ; — szegénynek:

kedves; — asszonynak: felelem.

Aba köpönyeget viselni: nagyúri pártfogás.

Abajdóczot szedni, nagy uraknak: félelmes; — szegénynek: terhes, de jutalmas munka.

Ablaküveget összetörni: véletlen bajodból megszabadulsz.

Ablakot sokat látni: jelenti az időnek hűvösebbre fordultát.

Ablakfia: valaan'i] 'kis hírbe keveredek

Abrak, marhatartó embernél: szükséget; — másoknál: jó

egészséget jelent.

Abrakolni, marháé embernél: utazást; — másoknál: veszekedést jelent.

Abrakos tarisznya, kocsisoknál: veszteséget; — másoknál:

hazug hírt jelent.

Ábrándozni: betegségre hajlandóságot jelent.

Ábrázatod, hja szép van: vígasság.

Ábrázatodat, ha eltakarod: gonosz.

Ábrázatot, magáét tükörben látni, férfinak: férfi; —

asszonynak: leány-gyermeket jelent.

Ábrázatod, ha szép és vízben látod: szerencse; — ha

sárga: halál; — ha szennyes: sok gond.

Abroncsot látni va^y abroncsolni: segedelemre számot

tarthatsz; — kádárnak': szükséget; — vinczellérnek:

sok munkát jelent.

6

Abroszt tisztát látni vagy teríteni: örömet jelent.

— szennyest látni vagy teríteni: gyalázattól félj.

— rongyosat látni vagy teríteni: titkot fogsz felfedezni.

Ács: tüzet vagy szélvészt jelent.

Ácsbárdot látni: veszély.

A őzéit látni: utazást jelent.

Adakozni, gazdagnak: jó kedv; — szegénynek: gond;

— tudósnak: szegénység; — általában pedig váratlan látogatást jelent.

Admirálist látni vagy beszólni vele: nem sokára orossaJ

lesz dolgod.

Adót fizetni: bizonyos nyereséget jelent.

Adót szedni: nagy munka vár reád.

Adós lenni: gond; — betegnek: halált; — gazdag embernek: szegénységet jelent.

Adóst sürgetni: kellemetlenség.

Adósságot fizetni: nagy könnyebbülés.

— beszedni: rágalmazás!.,

Adósság-fizetés elől bujkálni: adósnak illetlenség; —

hitelezőknek: veszteség.

Áfonyát szedüi: haszontalan foglalkozás.

Afrikába m enni: régi czélodat eléred, de megbánod, hogy

sikerült elérned.

Afrikában embert látni: búsulás.

Ág, zöld, ha virág van rajba: nagy tisztesség.

Ágat, lombost látni: enyhülés.

Ágat, szárazát látni: gond.

Agár, ha fut ée fog: nagy vígasság.

Agár, ha csendesen áll: haszontalan költséged lesz; —

és új dolgot hallasz.

Agarászni: betegnek' nemsokára javulás; — egészségesnek: mulatság.

Ágas: őrizkedj azoktól, kik oltalmukat ajánlják.

Ágaskodni: haszontalan vágyódás.

Aggódás, betegnek: változást; — egészségesnek: örömet

jelent.

*

Ágy: költséget jelent; — nőtleneknek vagy hajadonok-.

nak: szerencsét

Ágyban feküdni: szegénység.

Ágyat vetni: betegség.

Ágyat, ékesítettet látni: hív házastárs.

Agyag: fáradtság és betegség; — azoknak, kik abból

dolgoznak: nyereség.

Ágyalni: hírbe jösz.

Agyarad ha van: hatalmad nevekedése; — gyermekeknek: ajándék.

Agyarat látni: dolgaidban vigyázó légy.

Agyarkodni: ellenségeddel megbékülsz.

Ágyas: sok költséget jelent.

Ágyasház: titkot fogsz felfedezni.

Ágyasházban reszketni: veszedelem.

Ágyékod ha fá j: véletlen hivatal.

Ágy-láb: ellenség.

Agyonütni vagy lőni mást: ételben, italban mértékletes

légy.

Agyonüttetni vagy lövetni: fölmagasztalás.

Ágyú: újságot hallasz.

Ágyúzást hallani: azon helytol, hol hallod, őrizkedj; —

rémülés.

Ágyút elsütni látni, de nem hallani: Ígért ajándékot nem

kapsz.

Ajak, ha piros: csókot kapsz.

Ajak, ha halvány: megszólanak.

Ajándékot kapni: félj attól, a kitől kaptad.

Ajándékot adni: szerenose.

A jtó: feltételeidben könnyebbség.

A^*tót betömi: sok bajba kerülsz.

Ájulni, betegnek: nem jó; — egészségesnek: nagy öröm.

Akáczfát látni: nagy, de kevés ideig tartó örömet jelent.

Akasztófa, barommal 'kereskedőnek: szerencse; — más

keresekedőnek: nem jó; — általában nemsokára egészségedben változást jelent.

Akasztani fel magát: betegség, rémülés.

7

Akasztani látni: rossz hírt hallasz.

Akasztani fel: nem lesz szerencséd.

Akona: csekélységből fontos következés.

Akol: nemsokára meglopnak.

A kóló: látogatás.

A költ tisztítani: nyereség.

Akózni: vígasság.

Alabárd: tiszteltetés.

Alabástrom: igazi barátot találsz.

A labor: feltételedben nem boldogulsz.

Alagútban járni: szándékodnak nem lesz előmenetele.

Alak, ifjaknak: mulatság; — élemedetteknek: unalom;

öregeknek: bánat.

Alakos: jó időt jelent

Alamizsnát adni: áldás.

Alamizsnát kapni: megszégyenítés.

Alázatosság: felmagasztal tatás.

Áldást nyerni: boldogság.

Áldani: hla más dolgába nem avatkozol, hűség és boldogság.

Áldomás: megcsalattatás.

Áldozat: jó egészség, öröm.

A lélni: házi ozivódás.

Alföldre menni: fáradtságos, de hasznos dolgod akad.

Alfél: pihenés.

A li eken yi (zsidó cseresznye): eltévedést jelent.

Alkörmős: ha tettetni tudsz, szerencse vár reád.

Alkonyodás: nyugalom.

Alkudozni: veszekedés.

Állkapcza: makacsság.

Áll, ha kövér: jó.

Áll, ha ösztövér: gonosz.

Állani: igaz útad bán boldogulsz.

Álló: újságot hallasz.

Almát másnak adni: nagy szerencse.

Almát enni, ha édes: mértékletesség; — ha savanyú:

indülatoskodás.

8

Almát látni: szerelmeseknek jó.

Alma, rothadt: veszedelem; — levét kiszívni: bánat; —

levét inni: fáradtság.

Almát, fonnyadtat vagy rothad tat felvenni s belőle jó­

ízűt enni: kétséges dolgod ezentúl helyre áll; — ha

nem jóízű: bánatod öregbedik.

Áldomás: megcsalattatás, egészségedre nézve jó.

Álarcz* farsangban tánczot jelent; — azonkívül őrizkedj

a szép szótól.

Álarczos: csalódás, károsodás.

Általvető: ügyvédektől őrizkedj.

Áltatni: hizelkedéetől tarts.

Aludni, ha magad alszol: munkádban véget érsz; — ha

mást látsz aludni: sok munka.

Aludttej: gazdasagodban nyereség.

Aludtvér: betegség.

Alvópad: fogságot jelent

Amerikában lenni vagy oda utazni: szavadra mások nagyon hallgatnak.

Ámítani: pénzbeli nyereség.

Angolországban lenni: sok költséged fog lenni.

Angolt látni vagy vele beszélni: kereskedésbeli szerencse

éa nagy haszon

Angolna: csalárdságtól őrizkedi; azt enni: gazdagság.

Ánizs: bábának nemsokára munkát; — munkásnak: egészben változást jelent.

Ángy: atyafiak közt megbékélés.

Annát látni vagy köszönteni: nagy öröm.

Angyalt látni: véletlen segedelmet nyersz; — megszólí­

tani: gonosz; — angyallá lenni: jó; — angyallal küzködni: áldás.

Anyádat, ha látod: ajándék; — ha megholt: öröm; a

mit mond: beteljesedik.

Anya jegy: titkos bűnöd kivilágosodik.

Anyós: szerencse.

Apát-urat látni: vendégségbe hívnak.

Apácza: titkos bánattól félj.

9

Ápolni betegei, nyereség.

Aprítani: sok munka.

Aprókása: jó termést jelent.

Aprómarha: házi öröm.

Aprószőlő: keserűség; — enni: betegség.

Apródot látni: boldogulás.

Árt nézni: nagy harag; — vele szúrni; tisztesség.

Arabs (fekete) embert látni: bosszúság.

Áradás: nagy felindulás.

Arany: csalárdság; — néha haszon; — aranynyal dolgozni: veszteség; — aranyos ruhát viselni? tisztes

dolog.

Aranyad, ha van: igen jó; — aranyos koszorú: gazdagnak jó ; — szegénynek: ártalmas.

Aiany perecz: kedvesedről jó hírt hallasz.

Aranyhalat fogni: veszély, nem jo.

Araszszal, ha mérsz: dolgodat, melyet mástól vártéi, magán elvégzed.

Aratás: áldás.

Aratni: jó egészség.

Árboczfa: nagy úrtól segedelmet nyersz.

Arozul ütni valakit: jó kedv.

Arcz, ha dagad: gazdagság.

Árnyék: hiábavaló kapkodás; — betegnek: jobbulás.

Ámyékszék: gazdag emberrel jössz ismeretségbe.

Árnyéktartó: mások nyerik el munkád érdemlett bérét.

Árok: előmenetel.

Árkon, akkor, ha feldüléstől vagy megakadástól féltél,

szánon vagy szekéren óltalmehetni: előmeneteledét oly

barátodtól várd, ldben eddig nem bíztál.

Árpa: bőséget jelent.

Árpakása: házi szükségid elmúlnak.

Árpaliszt: szükség.

Articsóka: nagy lármából semmi sem lesz.

Árulni piaczon gabonát: veszekedés; — bort: gyalázkodás; — szénát vagy szalmát: kívánságod tel

jesedik.

10

Árulkodás: boldogulás.

Árvává lenni: magtalan házaspárnak gyermeket; — má­

soknak: véletlen költséget jelent.

Árvaleányhaj: kincset találsz.

Árverést látni: betegség.

Árvíz, betegnek: nem jó; — egészségesnek: harag.

Ázsiába utazni: szerelmes ösmeretségbe jutsz.

Ásítás: nemsokára mulatságot jelent.

Ásó, azoknak, kik vele dolgoznak: szükséget; — másoknak: titok felfedezést jelent.

Áspis kígyó: örökséget vagy ajándékot kapsz, mikor

meg sem gondolnád.

Ásványt találni: gond, baj.

Ásványvizet inni: szomorúság.

Aszalt gyümölcs: czigányokkal fogsz találkozni.

Asszonyt, ismeretlent látni: új bajod támad.

— ismerőst látni: mulatság.

Asszonnyal beszelni: dolgaidat szemmel tartsd, különben megbánod.

Asszonyt hajadonfővel látni: atyádfia halála.

Asszonyt, ifjat, mezítelent látni: haszontalan ön tagadás,

gyalázkodás.

Asszonyt, terhest látni: bocsánat, engedetem

Asszony, ha férfiúvá, a férfi pedig asszonnyá válik:

a notelen megházasodík; — a hajadon: férjhez megy,

a házasnál: paráznaságot jelent.

Asszonyt csókolni: nyereség.

Asszonnyal máséval hálni: halál.

Asszonnyal magáéval hálni: nagy szerencse és nemsokára unalom.

Asszonyt látni unatkozni: jó idő.

Aszúszőllő-bor: harag.

Asztal: minél nagyobb, annál jobban gyarapodsz gazdaságodban, őröm.

Asztalnál ülni: asszonynak baj; — férfiaknak mulatság.

Asztalkendő: csalatkozás.

Atlasz ruhát venni: szerencsétlenség; — viselni: nyereség.

11

Átkozódás, hft ellened van: dicséret; — ha általad: betegség.

Atyádat, ha élve látod: egészség, öröm.

Atyádat, ha halva látod: bűn, gyalázat.

Atyád, ha megholt: új hír,

Atyád, ha dorgál: ajándék.

Atyád, ha megházasodik: tisztességre való jutás.

Atyádat, ha betegen látod: ajándékot kapsz.

Atyádfiáit vagy nénéidet látni: hosszú élet.

Atyafiakkal pörölni: örökösödés.

Atyádfiái, ha sírnak: szerencse; — ha örülnek: betegség.

Automobil: gyozedelmet aratni ellenségeid felett.

Avar: szárazság; — ha égni látod: drágaság.

Ázni: pironkodás.

Áztatni kendert: bánatod örömre fordul.

B

Bábot látni: mulatság; — vele játszani: kedveseddel

meghasonlasz.

Babot enni: betegség.

Babonázva lenni: sírás, betegség.

Bábát látni: új titkos dolognak kinyilatkoztatása; — nem

terhes asszonynak: betegség.

Bábaszarka: mulatságba leszel hivatalos.

Babér: dicsőséget jelent.

Babérlevél: szerencse.

Bábost látni: költség; — fiatal személynek: szerelmükben boldogulás.

Babukát (büdös bankát) látni: paráznaság.

Bádog: pénzbeli veszteség.

Bádog edényből enni vagy inni: ijedés, betegség.

Bagaria: hideget jelent

Bagázsia: szaporodás.

Bagdány pecsenye: ió étvágyat jelent

Baglya: felfuvalkodas.

12

Bagnét (bajonet): kedvetlen vendéged érkezik.

Bagolyt látni: hosszantartó öröm.

Bagócs: üldöztetés.

Bagzást látni, vadásznak: szerencse; — másoknak: kár

vallás; — mészárosnak: szégyen

Bágyadt lenni: bosszúság.

B a j: örömet jelent.

Bajor szőllő vagy gohór: ártatlan öröm.

Bajusz: dicsértetés; — asszonynak, ha látsz: rémülés;

— ha a tied megoszül: hiú öröm.

Bakot látni: dolgod szaporodik.

Bakar (bakator szőllő): egészség.

Bakkancs: tökéletlen könnyebbülés.

Bakkancsos lenni: megtiszteltetés; — egyet látni: veszekedés.

Bál: jó egészséget jelent.

Bálban tánczolm: nehéz betegség.

Balhát fogni: vizek iránt hajlandóságot jelent.

Balhát sokat látni: nagy bánat.

Baiha, ha sok van rajtad: hiába való reménység.

Baleset: gondold meg, hogy ne lépj-e be abba a pénztárba, mely ez ellen biztosít.

Balfelé térni, vagy menni, vagy valamit bal kézzel tenni:

igaz szívet jelent.

Balta: betegség; — baltát venni: jó egészség.

Balzsam: igen kedves jövendő; — betegnek: gyógyulás.

Bálvány: tévedés, elcsábíttatás.

Baúdát muzsikálni hallani: jó egészség, vigasság.

Bandzsal embert látni: őrizkedj a megosalattatástól.

Bánkódni: öröm.'

Bánkódni és nem tudni miért: gonosz.

Bankót sokat látni: szomorúság; — kapni újat: bosszú­

ság; — rongyosat: jó termés.

Bankó czédula: foglalkozásbeli szerencse.

Banya: szerelmesnek nem jó ; — különben gyanúság.

Bánya: betegség; — bányában lenni: nagy bajba

kerülsz.

Bányász: vigasság.

Baraboly vagy bubolicska: jó egészség.

Bar^czk, ba sárga: betegséget; — ha őszi: késő örömet

jeient; — magot feltörni, asszonynak: öröm.

Barangolni erdőben, gazdagnak: jó; — szegénynek: rossz.

Bárány: jó barátod lészen; — húsból enni: nyugodalom.

Barátodat látni vagy vele lenni: háborúság; — barátnőt látni: nagy bánat.

Barátoddá, ismeretlen ha lesz: bánatod véletlen meg-

„ szűnik.

Barát: esőt jelent.

Barátruhában lenni: vígasztalás.

Baraczkot enni: elégedetlenség.

Barázdálni: gond; — barázdaközbe menni: betegségbe

kerülsz.

Bárd: üldöztetés; — bárdost látni: bajba keveredni.

Bárka: vízáradás.

Barkóczafa: nagy szerencse; — barkóczát enni: kedves

dolog.

Barlang: titok felfedezése; — benne lakni s kiköltözni: jó.

Barlang-kóré, ha áll: szükség; — ha fut: haszontalan

fáradozás.

Bárling vagy bársonyvirág: eleven emlékezet.

Barmot venni: öröm.

Barmot látni öklelni: viszálykodás.

Barmot ösztövért látni: szűk idő.

Barmot kövéret látni: bő esztendő.

Barmot hajtani: öröm.

Barmot hegyen látni: semmire sem jó; — völgyben:

jutányos vásárlás.

Barmot enni: gyűlölség.

Barmot sokfélét egy csordában látni: bő esztendő.

Barmot bőgni hallani, marhatartóknak: veszedelem; —

különben: időváltozás.

Bámulni: gyaláztatás.

Baromállást látni barom nélkül: szegényedés.

14

Barometrum: megcsalattatás.

Baromfi, házas embernek: házi gond; — nőtelennek:

mulatság.

Baromorvos, gazdagnak jószágában: kár; — városiaknak:

ujság.^

Bárót látni, asszonyembernek: mulatság; — férfiúnak:

gond.

Bársony: gazdagság; — ruhát viselni: kívánságod el­

éred.

Bársonyka: kedvetlenség.

Bársonyszínt látni: betegség, láz.

Barcs: bosszúság.

Bástyát látni: dolgaidban oltalom.

Bástyaboltba menni: fontos hivatal vár reád

Batkát találni vagy olvasni: nyereség.

Bátorság: őrizkedj.

Bátyádat nézni: fáradtságot jelent; — vele beszélni:

pártfogás; — vele pörölni: szorultság; — csókolni>

szűk idő.

Bazsalikom: nagyúri pártfogás.

Bazsarózsa: szerelemben szerencse.

Befolyással lenni: megcsalattatás.

Bégetést hallani: jó kedv; — ha magad bégetsz: gyalázat.

Begyet látni: nyájasság.

Békát látni: áruitatás, háborúság.

Békát lelni valami alatt: jó szerencse.

Békát ölni: nagy méltóság.

Béka, ha megmász: betegség.

Békafű: vízáradás.

Békalencse: alkalmatlanság; — falusi asszonyoknak:

nyereség.

Békasó: könyör illetlenség.

Békatekno: hasztalan őröm.

Béka virág: betegség.

Békéltetni: őrizkedj azoktól, kiket békéltettél.

Békepohárt inni: harag.

Békességkötés: nemsokára háborútól félhetsz.

15

Békétlenkedni: betegség.

Békó: barátság.

Belét látni valaminek: titok fölfedezése; — önmagáét:

r ' gonosz; — bélgörcsöt kapni: sok dolog.

Belénd: harag; — azt levágni: szerencse.

Belény t látni: pártfogás.

Béleet enni: gyomrod megromlik.

Béles-sütot látni: pörpatvar.

Beléstilni valamibe: testedre nézve betegség; — különben: szerencse.

Bélpoklo8t látni: ijedtség.

Beled, ha leszakad: váratlan vendég.

Bélyeget látni: öröm.

Bélyegezni: gazdagság.

Bélyegeztetni: szegénység, gyalázat.

Bemutattatni: új gond; — nyereségre való kilátás.

Bénát látni: dolgaidban elkésel; — vezetni: czélod el­

éred.

Bénává lenni: váratlan segítség.

Benget látni: jó időt várj; — 'szedni: váratlan öröm.

Benyilót látni: csalódás; — bele m enni: meglepetés.

Beoltani: gond; — beoltatni: szerencse.

Bért kapni: veszteség.

Bérbe adni valamit: vigyázz a csalástól.^

Bérbe fogadni: nyereség; — bérbe dolgozni: tisztességre

jutsz.

Berbenczét látni: jó kedv; — kapni: tiszteltetés.

Berket látni: szövevénybe jutsz; — berekbe menni vagy

lenni: bánkódás.

Berenát (deszka-kerítést) látni: jószágod Öregbedése; —

rajta által menni: jó.

Béresházat látni: viszketegség.

Béresinast látni: újság.

Beretva: szerencse.

Beretvakő: rágalmazfcatás.

Beretválni: kis nyereség; — bcretváltatni: jó étvágy.

Berkesz: főfájás.

V

ló

Berke (börhe): alkalmatlanság; — est felkötni: tisztaság;

elveszteni munkádban kár. s

Bérmálást látni: vigasság; — hórmáltatni: új ismeretség.

Bérezec látni: öröm; — rajta járni: egészség; — róla

leesni: nyavalya.

Berzenkedés: tréfa.

Berzseny: gyaláztatás.

Bervóny: nagy (öröm.

Becstelenséget szenvedni: megvigasztaltatás.

Becsteleníteni: nyereség.

Beszegni valamit: tisztesség.

Beszólni: betegségre való hajlandóság; — Ka tudod, mit

beszéltél: nyereség.

Beszédet hallani: újságot hallasz; — tartani: bánatod

örömre fordul.

Beszélo-cső: félelem.

Beszélő-szék: veszekedés.

Betakarni valamit: gyalázat.

Beteget látogatni: szándékát eszköz által végbevinni; —

ápolni: rossz hír.

Betegeskedni, rabnak: jó; — másnak: gonosz.

Becsben leinni: sok költség; Bécset látni: nyereség.

Becsináltat enni: könnyebbülés.

Betörni ablakot vagy ajtót: bosszúság.

Betűket tanulni, munkás embernek: jó; — hivatalnoknak: gonosz; — de azoknak is, a kik gyermeket kí­

vánnak.

Betűt látni: újság.

Bevádolni valakit: hiába való iparkodás.

Betyárt látni: jó kedv; — vele czimborálni: pör.

Bivalyt látni egyet: nagy nyereség; — sokat: kárvallás.

Bibircsed, ha van: kis mulatság.

Bíbiczet látni: jó hír; — fogni: nyomorúság.

Bibliát látni: jó reménység; — elolvasni: nyugodalom.

Bíborköntöst venni vagy viselni: bosszúság.

Bíhomokot látni: kevélység; — vele beszélni: irigység.

Bicsak vagy bicska: szegénység.

17

Bicskát látni: alkalmatlanság.

Bikát látni: vendégség; — ha kerget: betegség; ha

el nem ér: öröm.

Bikfa: langy időt jelent

Billiárdot látni: főfájás; — rajta játszani: jó; — veszteni

rajta: nyereség; — nyerni rajta: Öröm.

Bilincset viselni: fáradtságos munka; — vetni valakire:

titkos bánattól félj.

Billegetni muzsika-szerszámot: bosszúság.

Billegni: betegnek gyógyulás; — egészségesnek mulatság.

Billegénv: akadály.

Bimbót látni: öröm.

Bírót látni: félelem; — előtte lenni: jó.

Birka, gazdájának: gond; — városinak: sáros idő.

Birkózni: jó erőt mutat; — győzni: szerelmeseknek

öröm; — legyőzetni: csalódás.

Bírságot fizetni: nyereség; — kapni: veszteség.

Birsalma vagy körte: bánat

Birtokos társát látni: pör.

Birtokot örökölni: szerencsés házasság.

Bisángot látni: jó nyereség.

Bitófa: rossz hír.

Bízni valakiben: csalódás.

Bizonyítvány: szorultság.

Biztatni: öröm; — biztattatni: nyereség.

Bóbiskolni: betegség

Bódé- jó egészség*

Bodor vagy göndör hajad, ha van: őröm; — másét ha

látod: félj attóL r

Bódulás: betegség.

Bodnár: veszekedés.

Bodza, ha virágzik: házi baj; — ha zöld: titkos öröm;

bodza 'bogyója: gyomorfájás.

Bog, csomó: baj.

Bogár: szerencse; — sokat látni: áldás.

Bogáncs kóró: utazás.

Boglár: tisztesség.

SaQy Álmoskönyv. 2

18

Boglár-virág: betegség.

Boglya: nyereség.

Bogrács: szegénység; — bográcsból húst enni: fájdalom.

Bohóczot látni: jókedv.

Bojt: sok baj.

Bojtár: jó egészség.

Bojtorján: jó idő.

Boka: vigyázz magadra.

' Bokor: öröm ; — bokorba kötni: veszedelem^

Bokréta: jókedv.

Boldog, ha voltál: jó egészség.

Bolgár országba menni: ínség.

Bolhát látni: kellemetlen hívek.

— fogni: a bajok elmúlnak.

Bolondot látni: jó hír.

Bolondöskodni, betegnek: jó; — egészségesnek: kedvetlenség.

Bolondgomba: becsület

Bolt: sok baj.

Bolthajtás: egészség.

Bolygó tűz: csalódás.

Bomba: nagy harag; — ágyú: szerencsés utazás

Bongás: rossz hír.

Bontakozás: betegség.

Bonczolás: harag.

Bor, fehér vagy sárga: jókedv.

Bor, vörös vagy fekete: munka, sok dolog.

Bort akarni venni: sok járás.

Bort látni: lopás.

Bort eleget inni: dolgodat jól végzed.

Bortól megrészegedni: gyalázat.

Bort csapról folyni látni: gonosz*

Bort árulni: szerencse.

Borvevo, ha jó hozzád: csalattatás.

Borbély: hazug hír.

Borbolya: jó egészség.

Borczégér: utazás.

19

Borda, takácsborda: czivódás; — oldalborda: házasság.

Bordélyház: jókedv; — abba bemenni: veszekedés.

Bordó síp: siránkozás.

Boreczet: veszekedés.

Borház: kívánságod eléred.

Borhébér vagy lopó, ha látod: öröm; — ha szívsz rajta:

betegség.

Borjú: öröm; — húst enni: változás.

Borkereskedő: jó kedv.

Borkő: rossz gyomor.

Bomyomás: vigasság.

Boróka: hűséges cseléd.

Borona: vétked titokban marad.

Boronázni: tisztesség.

Borongós ég: jó szerencse.

Borosta szóba fogsz jönni.

Borostyán, ha koszorú: dicsőség; ha nem koszorú»

gazdag asszonyt jelent.

Borostáim: vendéged érkezik.

Borostyánkő: főfájás, sírás.

Borotválkozni: szeretődet meglátod*

Borravalót kapni: csekély jutalom; — adni: megszólás.

Borsót enni: harag; — látni: betegség.

Borseprő: alávaló gyanúim jösz.

Borsfű: vendégség.

Borsika korpafű: jó idő.

Borsó: gonosz gyanú.

Borstörő, vagy mozsár-törŐ: jó segítség.

Borszag: ündórodás.

Bortartó: szerencse a szerelemben.

Borz: hideg idő; — ha lőttél: titkos ellenséged felfedezed.

Borzadás: öröm.

Borzast látni: tréfa; — hja magad borzas vagy: betegség.

Borzasztót látni: vigasztalás.

Borzbőr: szerencse a vadásznak; — másnak: utazás.

Borzkutya: megcsalatás.

2*

20

Borvíz (savanyú v íz): jó kedv, egészség.

Boszorkány: kincset találsz.

Bosszankodni: jó kedv.

Bosszúállás: betegség.

Bosszús lenni: vígasság.

Bot: segítséget jelent.

Botoaii valakit: betegség.

Botlani: nem jó.

Botorkálni: nyavalya.

Botos, férfinak: sok járás; — asszonynak: munka.

Botránkozás: jó indulatot tapasztalsz.

Boos (medvekölyök): csókot kapsz.

Bocsánatot nyerni: vigyázz magadra; — adni: háládatlanság.

Bocska (kis kád1) : lábvizet vehetsz.

Bocskor: gazdagság.

Bőség: szükséget jelent.

Bödőny: ajándék.

Böfögés: egészséged megváltozik.

Bőgés- jó bír.

B őgő: tánczmulatság; — bőgőn játszani: gond.

Bögöly: nyugtalanság.

Bögre: véletlen jó kedv; — bögréből enni: sok munka.

Bőjtölni: jó.

Bölömbika: nagy újság.

Böloset látni: unalom.

Bölcső: gondod szaporodik.

Bömbölés: háborúság.

Bőr: jó vásár.

Bőregér: éjjeli mulatság.

Bőröd, ha hámlik: szegénység.

Bőrláda: utazás.

Bőrösszék: kényelem.

Bőrönd: gond.

Börtön: egészségednek nem jó, de hasznos.

Börtönben ülni: vigasztalás.

Börvely: tartós jó hír.

21

Bőségszaru: nagy nyereseg.

Bősövény (bubnicska): jó egészség.

Brillant: keserűség után vigasztalás.

Bú: öröm.

Búb: kevélység; — búbosgalamb: gondod lesz.

Buborék: őröm.

Buborka savanyítva: enyhülés; — ültetés után leszedni:

igen hasznos; — ha ecsettel eszed': megverettetés.

Búcsúzni: baráti hűség, örökség.

Budán lenni: jó reménység.

Buga: gond.

Bugattyú: ízetlenség.

Bugyborékolás: titkot fedezel fel.

Bugyogó: osúfoltatás.

Bugyor: betegség.

Bujalkodás: jé egészség.

Bujdoklás: betegség.

Bujdosó csillag: ritka vendég.

Bujkálni: betegség.

Bukás: szégyen.

Bukfencz: jó kedv s tartós egészség.

Bukfenczet hányni: megtiszteltetés.

Buksi: mulatság.

Bunda: hideg idő.

Bundáé kenyér: jó étvágy.

Bunkósbot: veszekedés.

Burján: tévedés.

Bumót: bosszantás.

Bús vagy szomorú fűzfa: bánkódíás.

Búcsú: vígasság.

Búvár: esőt, de jó kedvet ás jelent.

Búvárharang: megbizattatás.

Búvárkutya (pudli) : hűség.

Búzafő: jó.

Búzát bőven látni: nagy bánat.

Búzavirág: vígasztalás.

122

Búza-asztagot látni: mennél nagyobb, annál jobb; —

csépeled, de szemét nem látod: pénzt hoznak néked.

Buzér: nyereség.

Buzogány: megtiszteltetés.

Bűbáj: szerelmessóg.

Bűdösség: betegség.

Büdös banka: gy aláz tatás, rágalom.

Büdöeke: olcsó mulatság.

Büdösko: gyógyulás.

Bükköny: szárazság, drágaság.

Büntetés: jutalom.

Bűnök: betegség, gyalázat.

Bürü: bátorság.

Csábot kapni: titkos iratot hoz a posta, mely lelkedet

megmérgezni.

Csábítás: pénzhez jutsz.

Csaholást hallani: bánat.

Csákány: uraság; — vele dolgozni: mulatság.

Csáklya: jó barát.

Csákót viselni: betegség, gond.

Csalni: haszon.

Csalma: mulatságot, vagy idegen iöldön való szerencsét

jelent.

Csalány: viszketegséget, bosszúságot jelent.

Csalogány: jó barátság.

Csap: megkönnyebbedes.

Csapiáros: bosszúság.

Csapó zsinór: komorság.

Csarnok: hatalom.

Csárda: változás; — csárdában mulatni: sok bú.

Csárdást tánczolni látni: betegség.

Császár: őrömet jelent; — császári korona: tisztesség.

S3

Csat: sérelem.

Csatát látni: betegség; — csatában lenni: békélés.

Csatorna: véletlen reménység; — azt építeni: gond.

Csatlós: nagy uraság.

Csáva: akaratod ellen való házasodás; — házasoknakí

bánkódás.

Csehországban lenni: vadászatbeli öröm.

Csemege: hasztalan fáradozás.

Csengetyű: szolgává lenni.

Csengetni: félelem.

Csépelni: gorombaság.

Cséplőgép: bosszúság; — vele dolgozni: tisztesség.

Cseppet látni esni: figyelmet érdemlő találmány.

Csepű: akadály.

Cser: egészség.

Cser-erdő: f urfangosság.

Cserélés: csalódás; jó vér.

Cserép vagy cserépedény: rossz társaságba való járás.

Cserepzsindely: nagy hitel.

Cseresznyét enni: az ígéret meg nem tartatik.

Cseresznyét, feketét enni: munkádat megbánod.

♦Cseresznyéia: kellemes idő, hazudozás.

Cseresznyefa virágzó: haláleset a családban; — cseresznyefát gyümölcsökkel látni: házasság.

Cserfa: bosszú életet jelent.

Csergetni: bánat

Csésze: ajándék; — azt összetörni: harag.

Csecs: atyádat látod.

Csecsemő: veszekedés.

Cselédet fogadni: gyöngeség; — neki fizetni: gond; —

velő porolni: kedvesség.

Csemegeüzlet: félelem, nyugtalanság.

Csempész: házi kár; — csempészni dohányt: házasulás.

Csendbiztos: jó hír. *

Csendőr: pereskedés; — vele veszekedni: gonosz.

Csengő: újságot hallasz.

Cserebogarat fogni: jó barátok; — látni: irigység.

Cserép: bágyadtság; — edényt összetörni, gazdagnak:

jó ; — szegénynek: gonosz.

Csibe, csirke: vénségedben sok öröm.

Csigát látni: jó hír.

Csigaházat találni: sok bajba jöhetsz.

Csigér lőre: haszontalan emberrel ismerkedsz.

Csiholni: gonoszságot jelent.

Csík: rossz idő; — jó étvágyat jelent.

Csiklandozás : érvágást vagyköpölyozést jelent, — külön

ben. jó kedv.

Csikó: fiatal tisztviselőt látsz.

Csikóst látni: félelem.

Csillagot látni az égen: vígasság.

Csillagot látni nem az égen: kárvallás, bánat.

Csillag ha leesik az égről: szomorúság.

Csillagvizsgáló toronyban lenni: öröm.

Csillámkő: bosszankodás.

Csillár: fájdalom.

Csimasz, kullancs: szorgalmatosság.

Csimbókos embert látni: agyafúrtság.

Csimbókot hordani: bíróvá választanak.

Csipa: szerelmet jelent •

Csipke, asszonynak: ajándék; — férfinak: költség.

Csipkekendőt venni: bánat; — viselni: fájdalom.

Csipkeszőllő, pöszméte: fájós vígasság.

Csípni: gonosz indulat.

Csipetni: tréfa. /

Csiriz: egyházi emberrel való per.

Csicsóka: jó idő.

Csíz: kesergée.

Csizma: házi költség; — csizmát venni: fiatalnak kedvesség; — öregnek: betegség.

Csizmát felhúzni: nehéz munka; — levetni: takarékosság.

Csizmát varrni: csalódás.

Csobáncz: szerencséd lesz.

Csomagot hordani: gonosztól való szabadulás.

Csombolyó: meleg idő.

Csóka: nehéz munka vár reád.

Csókolni: bánat.

Csuhát látni: záporeső.

Csuhát nagyot látni: kárvallás.

Csomó: kételkedés.

Csónak: szerencsétlenség.

Csónakázni: mulatság; — és felfordulni: jókedv.

Csorda: nyereség.

Csontot látni: veszedelem.

Csontot rágni: utálat.

Csontvázat látni: szükségbe kerülsz.

Csormolya: áruitatás.

Csoroszlya: fájdalom.

Csóva: újság.

Cső: igyekezeted nem lesz hasztalan.

Csőcselék: boszankodás, harag.

Csődör: magasztaltatás.

Csömör: betegség.

Csősz: kárvallás.

Csucsor: szegénység.

Csuklya: időváltozás.

Csupor: mulatság; — abból enni: őröm.

Csúszkálni: veszedelembe jutni.

Csutora: nyereség.

Csutkát etetni: pihenés.

Csúz: terved nem sikerül.

Csűr: bőséget jelent

Ozafrang: haszontalan költség.

Czápa: csalódás.

Czédrus: úri pártfogást jelent.

Czédulázni valakivel: megcsalattatás.

Czégér: jó hírnév.

Gzéhláda vagy czéhmester: pörlés.

Czékla vagy vörös répa: ájulás.

Czémát szövésre készíteni: vándorlás.

Czéraát tűbe ölteni: kedvesség.

Czigány: mulatság.

26

Czikória: vádoltatás.

Czimbalom: búsúlás; — czimbalmot verni: hadakozna.

Czímer: uraság.

Czín: csalódás.

Czinege: hideg idó.

Czipó: jókedv; — czipót sütni: vendéglátogatás.

Czipész: meggondolatlanságot követsz el.

Czipo: békesség sok szenvedés után.

Cziprusz: bánat.

Czirköles: rossz.

Czitera: veszedelem után békesség.

Czitrom: keserűség, gyász.

Czitromfű, méhfű: szívbeli vígasztalás.

Cziczfark kóró: mindenre jó.

Czombot látni: öröm.

Czopf, hajczopf: ritkaságot látsz.

Czövek: megbékélés.

Czukor: nyájaság; — czukrot enni: jó hír.

D

Dadogást hallani: unalom.

Dadogni: főfájás.

Daganatot látni: betegség.

Dagasztás: fáradtság.

Dagasztóláb: cseléddel való pör.

Dagasztó tekenő: nem rossz.

Dajka: sok költség.

Dajkálni: jó barátság.

Dai: jó kedv; — dalolni: jó újság.

Dáma: bosszúság.

Dámvad: boldogulás.

Danolni: öröm.

Dantes (Tantus): nyereség.

Dara: kicsiny betegség; — darálni: biztatás.

Darázs: jó idő; — ha megcsíp: rágalmaztatás.

Darázsfészek: hatalmas ellenség.

Dárda: fenyegetés.

Darócz: megsértés.

Daróczruhában menni: nagy gond.

Daru: jó hír.

Darúszót hallani, betegnek: j ó ; — egészségesnek: változás.

Deákot látni: vendéged jő

Deáknak lenni: aggodalom.

Deákul beszélni: uraság

Debreczenben lenni: nyereség.

Dédapa vagy anya lenni: egészség.

Déli idő: nagy (öregség

Délest. pihenés.

Delfin: öröm.

Déli álom: nehezedés.

Déli harangszót hallani: csalódás.

Délig nyitó: mulatság.

Denevér: lásd boregér.

Dér: elgyengülés.

Dereglye: jó segítség.

Derékalj: egészséged1 megváltozik.

Derékrevaló: gond.

Derékszeg: pártfogód lészen.

Derelye: mulatság.

Deres (kaloda): alkalmatlanság.

Dermedés: betegség.

Dercze: szegénység.

Derült eget látni: jutalom vár reád.

Dózsa: házi baj.

Deszka: költség; — azt összevágni: szerencse.

Deszkafüréez: gond.

Deszkaláda: jó nyereség.

Dézsmát adni: öröm.

Dézsmálni: baj.

Dévajkodni: jó egészség.

Dévánkozni: jó dolog fog eszedbe ötleni.

Dévér. veszteség.

Diadal: nagy urat látsz.

Diadalkapu: nagy tiszteltetés.

Díjat kapni: szomorúság; — fizetni: nyereség.

Dikics: nyomorúság.

Dinnye: hideglelés.

Dinnyét eladni vagy venni: szükségbe kerülsz.

Dió: mulatság.

Diót, mandulát, baraczkot s más ily gyümölcsöt enni

akarni: barátság, néha baráti visszavonás.

Dió belét, szép meghámozottat enni: rosszakaróidat

meggyőzöd.

Diófa: bú után nagy öröm.

Dióhéj: csalódás.

Diótörő: enyelgés.

Disznót látni: hazugság.

Disznód, ha van: egészség.

Disznó, ha megharap: tested sérülése.

Disznóalom vagy ól: bágyadtság.

Disznópecsenyét enni: egészség.

Disznóölő: vendégség.

Disznópásztor: kar.

Díszruhát venni vagy benne lenni: vigyázz magadra.

Dicsekedni: gyaláztatás.

Dicsértetni: öröm, egészség.

Dicsérni: hazugság.

Divaton kapkodni: sok költség.

Dob: utazás.

Dobálni: játék.

Tv 1 * 1

Dobos, a ki nem dobol: tréfa.

Dobosgalamb: szerelembeli kérlelés.

Doboz: jó hír.

Dobszót hallani: kereskedőnek bukás; — másoknak újság.

Dobzódni: jó egészség.

Dohány: mulatság.

Dohányfüst: haszontaknság.

*29

Dohányozni: dohányosnak jó egészség; — másnak: fő ­

fájás.

Dohányvágó : megsebesülés.

Dohányzás: mennél szebb, annál jobb.

Doktor, orvos: vígasztalás; — orvost hívni, betegnek: jó;

egészségesnek: rossz jel.

Dolgozni: nyereség.

Dolmány: kevélység.

Domb: akadály.

Dombháton lakni: kár.

Domika, katrabocza: jó étvágy.

Dongás: hazug hír.

Donga: gond.

Dorgálni: ellenség.

Dorgáltatni: jó kedv.

Doromb* öröm.

Dorong: baj.

Dorongfánk: igen jó.

Döbbenni: búbánat ér.

Döczögés: késedelem.

Döfés: nyavalya.

Dög: betegség.

Döghalál: örökösödés.

Döntés: munka.

Dördülés: jó hír.

Dörgölée: mulatság.

Dörgő síp (fagót): bánat.

Dörmögés veszekedés.

Drágaság: nyereség.

Drágaköveket látni: nagy nyavalya, szorongatás.

Drágaköveket venni: jó.

Drágaköveket árulni: kedves dolog.

Dragonyos: vendég.

Dragonyosnak lenni: csalás.

Drót: szorultság.

Drótozó: házi kár.

Duda: jó kedv.

30

Dudást látni: rossz álom.

Dudva: közelről való ellenség.

Dudvát kitépni: küzdelem.

Dugasz: czólod eléred.

Dugdosás: jó kedv.

Dulás: drágaság.

Dunát látni: változás.

Dunán átkelni: veszekedés.

Dunából vizet meríteni: bajba kerülsz.

Dunyha: betegségre való hajlandóság.

Dühös embert látni: szerencse.

Dühös eb, ha megmar: nyereség rágalmaztatássaí.

Dülés: rossz gyomor.

Dűlt gabonát látni: vígság.

E

Dzsida: kár.

Ebet látni: öröm; a fehér jobb a más színiteknél.

Eb, ha fogait vicsorgatja: gyűlölség.

Eb, ha megmar és sebe marad : betegség; — ha marásá­

nak nyoma nem látszik: ellenségeid hasztalan bántanak.

Eb, hu, hizelkedik: gyűlésbe hívnak.

Ebugatást, ha hallasz : ellenségid legyőznek.

Ebet, ha angol fajtát látsz: nagy úr fog megcsalni.

Eb, ha siket: ártalmas megszólás.

Ebeket, ha marakodni látsz: ellenségeid egymás közt

összevesznek.

Eb, ha pince fajta és hizelkedés nélkül tőled nem

távozik : igaz hűség.

Ebed, ha házi vagy tied, megtámad: legjobb barátod

csal meg.

Ebéd: házasulás.

Ebédéin:’ mással: kedvesség.

Ébenfa széken ülni: bűnhödés.

Ebhal: illetlenség.

SÍ

Ebkölyök: mulatság.

Eblégy: pénzt adnak.

Ébredni: jó egészség.

Ébreszteni: szeretve leszel.

Ebszolo: sok öröm.

Ebtej (fűtej): tévedés.

Ebtövis: alkalmatlanság.

Eczetet inni: betegség; — látni és szagolni: bánatod elmúlik.

Edény: költség.

Edény, ba törik: kis nyereség.

Edényt venni, cserepest: sok költség; — vasasat: gazdagság.

Edénkért (paradicsom): nyavalya.

Édeset enni: bízselkédés.

Édeset inni: szerelmeskedés.

Edzeni: veszedelembe jössz.

Eget, tisztát látni napfénynél: öröm.

Eget, tisztát, meleget látni: kellemetesség.

Eget borulva látni: szomorúság.

Eget égni látni, betegnek: halál; — egészségesnek: betegség.

Eget leesni látni: bunhödés.

Égbe menni: felmagasztalás.

Égben lenni, Istent látni: kárvallás.

Égben csillagok közt valakit halászni látni: tisztátalanság, egyenetlenség.

Eget megnyílni látni: régi tévelygésből való megtérés.

Egerben lenni: vitézség.

Egri bort inni : veszedelem.

Egeret látni: nyereség.

Egeret enni: fáradtság után nyereség.

Egeret mezon látni: magát elárulni.

Egeret fogni, megölni vagy valamihez csapni: árulódat

meggyőzöd.

Egérfogót látni: valaki cselt akar néked vetni.

Egérfa: állhatatosság.

32

Egérf&rkköto: szabadulás bajodból.

Egérkő: betegség.

Égést látni kár nélkül: jó nyereség.

Égést látni kárral, füsttel: veszedelem, betegség.

Égett bor: bosszúság.

Égettetni: nagy szeretet; — betegnek: egészség.

Egres: véletlen vidámság.

Égszínt látni: könnyebbség.

Égvizsgáló: nagy újság.

Egybekötni lánczot vagy kötelet: szabadság.

Egyedül maradni a házban: segedelem; — a mezon vagy

erdőben: harag.

Egyesülni: öröm.

Egyenlőség: helyzeted javul.

Egyezni ellenségeddel: búbánat.

Egyházfi: változás.

Egyházi veszély: vígasztalás.

Egyszarvú: erősség.

Éhezni: jó egészség.

Éjjelt látni: nagy titkot tudsz meg.

Éjjel sötétben menni: rossz hír.

Éj jel járót látni: rossz kedv.

Éj jelezni: sok dolog.

Éj szaki fényt látni: nagy szerencse.

Éj virág: sok bú után öröm.

Ék: helyedben erősebb lészel.

Ékszer: meglopnak.

Eke: jó termés.

Ekeszarvat megfogni: nagyravágyás.

Ékesen szólani: kinevettetés.

Ékesen szólót hallani: unalom.

Eladni gabonát: jó hír; — földet vagy házat: gonosz.

Eladó leány: sok költség.

Elájulni: óvakodj hajnis barátaidtól.

Elefántot látni: gazdagnak: jó; — szegénynek: gonosz.

Elefánt-tetem: öröm.

Elejteni valamit: bosszúság; — kár nélkül: tréfa.

33

Elérni valamit: egészség, nyereség.

Élésház: szükség, drágaság.

Elesteledni: pihenés.

Élesztő: harag.

Élesztőt venni: békéltetés.

Elfáradni: betegség.

Elfogatni: veszteség.

Elfogni mást: gy őzed elein.

Elfoglalni várat: tisztesség.

Ellenséged, ha bosszúságodra felborzad: te éretted megalázkodik.

Elkerülni valakit: irigység.

Elkölteni mindenedet: gazdagodás.

Eltörni a poharat: jó kedv.

Ellenséget látni: vetélytársadat legyőzöd.

Ellent mondani: ellenségeskedés.

Elmélkedni: betegség.

Elméskedni: czivódás.

Előfizetés: megcsalódás.

Elöljáró: nagyravágyás; — hozzá menni: nyugtalanság.

Előmenetel: irigység.

Előpénz: új foglalatosság.

Elsőség; hátramaradás.

Elütni a lábát: szégyen.

Elválás: viszontlátás.

Elválni a szüleitől: öröm.

Embert látni: gond.

Embert ismeretlent látni: jó.

Embert koronásán lálni: nyereség.

Embert koszorúval látni, nyáron: jó; — télen: ártalmas.

Emberrel veszekedni: jó barátság.

Emberrel, vaddal veszekedni: jó.

Emelni: fontos hivatalra lépsz.

Émelygés: betegeskedés.

Emlőket látni: szüléidét, kö«zel atyádfiáit meglátod.

Endivia: keserűség; — azt enni: gond.

Énekelni é« vigadni: egészség, de szomorúság.

Nagy Álmoskönyv. ó

34

Énekes könyv: el ne csüggedj.

Énekes könyvet találni: félelem.

Éneket hallani: bosszúság.

Éneklő kar: rettenetes hír.

Énekszót hallani: dicséret.

Engesztelni: békesség.

Enni húsfélét: egészség; — főzeléket vagy gyümölcsöt:

szorgalom; sok költség.

Enyelegni: kis kívánságod beteljesedik.

Enyv: nehezen szabadulsz szeretődtől.

Epedni: boldogság.

Eper: csókolódzás.

Eperfa: gyermeki öröm.

Epret szólni: szegénynek jó; — gazdagnak: rossz.

Építeni: sok gond.

Építeni saját házát: megutálás.

Épületeket, pompásakat látni: öröm.

Épületeket, dűlőket vagy romlottakat látni: betegség.

Érem: jutalom.

Erdélyben lenni vagy oda menni: változás.

Erdőt látni távolról: félelem.

Erdőben, zöldben járni: nagy méltóság, de nem kedved

szerint való.

Erdőben fát vágni vagy szedni: tisztesség.

Erdőt szárazát látni vagy benne járni: csalódás, bú.

Erdőt égni látni: bánat.

Ereklye: háladatosság.

Eresz: pártfogás.

Ereszkedő: félelem.

Eretnek: békélés.

Érvágás, ha magadon történik: megaláztatás; — ha

máson; annak veszedelem.

Erkély: vigalom; — azon állanit gonosz.

Ernyő, kocsin: bátorság; — esernyő: könnyebbedés; —

asszonyi, kézi: öröm.

Erősödés: jó.

Erőszak: harag.

35

Erőtlenség: betegség.

Erőlködni: jutalom.

Érseket látni: nagy szerencse; — vele beszélni: csalárdság.

Erszény, ha tele: veszteség; — ha üres: jé

Erszényt találni: kellemetlenség.

Erszényt elveszteni, szegénynek: gyermeki öröm; —

gazdagnak: harag.

Érczbánya: titok.

Érczek: fájdalmat jelentenek.

Érverést érezni-: háládatlanság.

Esedezni: vígasztalás.

Esni és megakadni: tisztségedet elveszted.

Esni magasról: betegség; — kár nélkül: bajodtól menekedsz.

Esni látni magát: nem rossz.

Esketés: perpatvar,

Eskettetm: bánat.

Esküdt ember, ha néked, azért, hogy irígyeid vannak,

nem tetszik: ártatlan ügyedet szánják.

Esküdni: bosszúság; — törvény előtt: nyugtalanság.

Eső: komorság; — szép csendes: újulás; — szél vészes:

háborúság.

Eső, ha read apránként csepeg: kevés pénzt adnak.

Eső gyenge, ha szállong szobádba: nyereség.

Esőt, ha a szól ablakodhoz csapkodja: szerencsédet, ha

lehetne, erővel elragadnák.

Esőt, szaporát zuhogni látni: bő esztendőt jelent.

Esperest látni: jó barátod lészen.

Esperessel beszélni: szomorú elválás.

Esthajnal: jó remény; — csillag: segedelem.

Esővizet felfogni: pénzre teszel szert.

Este: nyugodalom.

Estike: boldog éjjel.

Északi fényt látni: jó tanácsot kapsz.

Eszelni valakit: csalárdság.

Eszelőst látni: szerencse.

3*

Eszkába: foglalatosság.

Esztena: véletlen jó barát.

Esztendődet, lia számolod: gazdagság; — hamás mondja:

szemrehányás.

Esztergályos: egészség, jó kilátás.

Esztrenga: nagy gond.

Étkezni egyedül: szomorúság; — társaságban: jó remény.

Étek: gond; — állatnak való: búsulás.

Ételárus: távoli utazás.

Ételkívánás: igen jó.

Etetni: gyönyörűség.

Etetni saját lovat v. marhát: kívánságod teljesül; —

másét etetni: bajba kerülhetsz.

Ecset: botlás.

Eczetet inni: jó nyereség.

Eczetágy: há&i baj.

Eozetes üveg: szórakozni: fogsz.

Eczetfa: mulatság.

Ezerjófű: betegség.

Ezüstpénzt találni: marhabeli kár.

Ezüst serlegből inni: bosszú betegség.

Ezüsttel kereskedni: nyereség.

Ezüstbánya: bizonytalanságban fogsz élni.

Ezüst fonál: reménység.

Ezüst füst: hiábavalósag.

Ezüstműves: jóbarát.

Éjszaka: öröm.

Éjjel virrasztani, gazdagnak: betegség; — szegénynek:

jó szerencse.

Éjjel egyedül járni: kár vallás.

Evetet, mókust látni: házasság, bőség; — evetet fogni:

nyereség.

Evezni: haladás.

Evező* jó barát,

Evessóg: bánat.

Eviczkélni: betegség.

81

F

Fa, ha zöld: reménység; — ha száraz; bű.

Fa alatt ülni: jó hír.

Fagy: vidámulás.

Fagyai: szomorúság.

Faggyú, nyereség.

Faggyú-gyertyával járkálni: nagy gond.

Fagylalt: mulatság, enyhülés; — enni: gond.

Fagyni: betegség.

Fagyöngy: ravasz, hizelkedő.

Fahéj: szabóval lesz dolgod; — fűszer: bosszúság.

Fájd (fájdtyúk) : nagy kellemetlenség.

Fájdalom: örvendezés.

Fajtalankodüi: jó egészség.

Fákat égni látni: szomorúság.

Fáklya; nagy újság.

Fakó lovat látni: lásd ló.

Fakó szekér: könnyen jutsz valamihez.

Fal, váré vagy városé: atyafiakkal való elmélkedés.

Falakon járni: nyugtalan és gonddal teljes élet.

Faluban, gazdagban járni: szerencse.

Faluban, szegényben járni: hálátlanság.

Fakúszó (madár): alattomos leselkedőtől tarts.

Falábon járni: magasztaltatás; — falábad ha van:

könnyebbség.

Fát öreget látni: becsülés.

Fának tetejére hágni: barátság, becsület.

Fára felhágni: ellenságen hatalmat venni; — kedves

vendéged jő.

Fáról leesni: halál, veszedelem.

Fára, zöldre hágni: jó.

Fát, hosszút látni: rossz.

Fát szépet, zöldet látni: ellenséged meggyőzni.

Fát levágni: csalárdság.

Fát szedni: bánat.

Fáczán: jó kereset; — fáczánt enni: betegség.

38

Falás: fösvénység.

Falatozás: mulatság.

Falevél: szerelmes levél.

Falfű: építés.

Falkát látni: nyereség.

Falszekrény, szegénynek: gazdagság*

Fánk: szép ismeretség.

Fanyarság: örvendezés.

Fa-olaj. gyógyulás.

Far: bizodalom.

Fáradás: betegeskedés.

Faragni: mulatság.

Faragó-szék: jó kereset. * ?

Farakás: hideg idő. ** "

Farhám: büntetés.

Farkad, ha vagyon: bátorság.

Farkast látni: óvakodj a jött-ment, nagyszájú idegen

szavától.

Farkassal játszani: ellenségeid szaporodnak.

Farkasalma: vándorlásodnak vége.

Farkasborbunda: úri módra teszel szert.

Farkasverem: álnokság.

Farmatring: veszteség; — katonának: büntetés.

Farolása a kocsinak: megszabadulsz bajodtól.

Farsang: temetés.

Fásli vagy pólya: keresztelés.

Fa-csavar: szorult helyzet.

Facsarni: jó.

Facsövet látni: szerencse.

Fattyú: nyereség.

Fátyol; öröm.

Fázás: betegség.

Fazék: házi baj.

Fazekas: időveszteség:

Favágás: nehéz munka.

Favágó: szenvedés.

Fecskét repülni látni: kellemes hír.

Fecskéi fészkében látni: ajándék.

Fecsegés: görcsöket jelent.

Fecskéc látni: szerelem, jó akarat.

Fecskét fogni: szerencse.

Fecskendezem: zavar.

Freccsenés, La reád valami freccsent: gyaláztatás.

Feddeni: bátorság.

Fedél: oltalom.

Fedni: jó szolgálat.

Fedő*, verembe esel.

Fegyvert viselni: tisztesség, öröm.

Fegyver, ha törött: kárvallás.

Fegyrerben állni: házasságbeli dolog.

Fegyvertár: viszálykodás.

Fehér szín: egészséget jelent.

Férjedet, ha füstölöd mások láttára: sok dicséret és nagy

becsület.

Fejet levágni látni: ellenséget meggyőzni.

Fejét magának venni: nyereség.

Fejmosást látni: gonosztól megszabadulás.

Fejet, ősz hajjal látni: nyereség.

Fejet, hosszú hajjal látni: tisztesség.

Fejet, beretváltat látni: társalkodás.

Fej, ha borzas: szerencsétlenség.

Fejed. - ha felette nagy, békesség-szeretőnek: békétlenség; — betegnek: főfájás; vitéznek: fáradtság; —

szegénynek: gazdagság; — uzsorásnak: jó; — fejedelemnek: gonosz.

Fejed, ba kicsiny: a fentebbiekkel ellenkező.

Fejed, ha erős hajú, mint a sörte: balszerencse.

Fejed, ha hátra fordul: terved kivitele előtt tanácskozzál

őszinte barátoddal, mert különben kárát vallód.

Fejed, ha sok van: szegénynek jó.

Fejed, ha olyan, mint a madáré: változást jelent.

Fejed, ha szagos vízzel mosod, melyet mások hoznak:

akaratod ellen, ellenségeid ellenére, nagy méltóságra

emeltetek

40

Fejed, ha olyan, mint a lóé, vagy más oktalan állaté:

nem jót jelent.